A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1892-93. tanévről
Requinyi Géza: Gondolatok a földrajz feladatai és módszere köréből
9 csoportjának nézőpontja szerint. Az általános chorologiai szemlélet alkalmazása által a chorographia philosophiai alapot nyer. Különben Richthofen ezen elméleti fejtegetéseit századunk jelesebb geographusai már a gyakorlatban is kimutatták és kipróbálták, s ma már a chorologiai tárgyalást mint legjobban a czélhoz vezetőt ismerjük. így napjaink legnagyobbszabásu földrajzi müve, Reclus-nek „Nouvelle Géographie Univcrselle“-je országok, tehát látszólag politikai határok szerint tárgyalja ugyan bolygónk részeit, dé majd csekélyebb kiterjedésű államokat egy földrajzi egészszé egyesit, majd pedig a nagyobb államokat külön individuális részekre bontja úgy, hogy a politikai beosztás egészen háttérbe szorul. RÍ. Francziaországot a következő részekre osztja: a Pyrenéusok, a Landes s a Garonne völgye; az Alpok, a Rhone s a Földközi tenger vidéke; a Jura s a Saóne vidéke; a központi fensik; a Charente s a Vendée; a Loire völgye ; Bretagne, Normandia s a Szajna völgye; Francziaország éjszaki vidéke ; a Vogesek, a Mosel s a Maas völgye. Hunfalvy „Egyetemes földrajz" czimü nagy müvében hazánkat a következő beosztás szerint tárgyalja: a birodalom általános képe, az Alföld, a Maros és Duna köze, a Duna és Dráva köze, Horvát-Tótország, az éjszaknyugati felföld, az éjszakkeleti hegyvidék, a délkeleti felföld. A tárgyalás e menete egészen természetes, mert hiszen a természeti képek, a földrajzi egyedek állandóak, ellenben az államok épen úgy mint a növények, állatok és emberek csak változó ruháját képezik ezen földrajzi egésznek. De épen ezen értelmezésből önkényt folyik azon szabály is, hogy a geographus csak azt tárgyalhatja, a mi az illető ország földrajzi fekvéséből s a természeti viszonyokból kimagyarázható s velük közvetlen vagy legalább közvetett, de mindenesetre oksági viszonyban áll. Nemrég összehasonlító földrajzról illetőleg módszerről beszéltek, s ezt tekintették az egyedüli, czélhoz vezető eljárásnak. Ámde ma ez túlhaladott álláspont. Ugyanis összehasonlitónak nevezték a földrajzi oly értelemben, melyben azt más tudományok is használják, mint pl. az összehasonlító nyelv- tudomány vagy az összehasonlító boneztan. így az összehasonlító philologia megmutatja nekünk, hogy pl. a német acht s a franczia hűit, bármennyire különböznek egymástól Írásban és kiejtésben, mégis ugyancgy ősformából erednek. A német acht-hoz hasonló görög ogdo-, latin octo- s olasz otto-tól á franczia huithez a hidat a portugál oito képezi. Ez utóbbinak tője óit már igen közel van az ó-franczia uil-hoz, mely csak újabb időben nyerte a hűit alakot. így tehát az átmeneti alakok lehetővé teszik, hogy a nyelvész az acht és hűit szókat homológoknak tekintse. Épen úgy az anatómus a lassú átmenetek egész sora által ki fogja mutatni, hogy pl. a halnak elülső uszonyai aZ emlősök elülső lábainak illetőleg karjainak felelnek meg, s igy e kettő homolog. Midőn tehát g tudósok a módosulások egyes fokozatait hasonlítják í
