A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1890/91. tanévről
Hekinger István: A természettudományok egyetemes haszna
— 8 — A tudományok első forrása a tapasztalat. Az ember hajdan meghatározza az év tartamát, az évszakok változásait, kiszámítja a hold- fogyatkozás idejét anélkül, hogy a nehézkedés törvényét ismerné, épít malmot, készít szivattyút, bár a levegő nyomásáról aligha van fogalma ; gyárt üveget, porczelánt, fémeket kever és választ el nyers kísérletezés alapján, bár híjával van mindama tudományos alaptörvényeknek, melyek munkájában később biztos irányban vezetik. Mennyire más képe van a természetbúvár felfedezéseinek s a tünemények tanulmányozásának, mióta azok magyarázásában megingathatatlan alaptörvények állanak rendelkezésünkre. Csupán Newton felfedezése által hatalmasabb világosság sugárzott az emberiség szellemi világára, mint az előtt egy ezredéven át. Az égitestek mozgás törvényének, a testek esés törvényének meghatározása számtalan újabb felfedezéseknek lesz szülő anyjává; ipar, kereskedelem, hajózás és minden ember, míg csak ember él a földön, ama fölfedezésekből szellemi és anyagi hasznot fog meríteni és mindama tünemények magyarázásában, melyek a Newton által megállapított törvények keretén belül vannak, minden kétséget kizáró megállapodásra fog jutni. A fizikai és chemiai tudományok a csillagászat után az első induktiv tudományok. A fizikai és chemiai kisérletekkel összehasonlított fizikai s chemiai törvények formulázása Boyle, Mariotte, Snellius, Lavoisier idejében kezdődik. Tehát a fizika s különösen a chemia mint induktiv tudomány újkori. Ennek daczára a szabatosan észlelt és helyesen értelmezett tényeknek rendkivülileg tekintélyes összességét és az alap elveknek oly kimagasló csoportját képviselik, melyeket a tapasztalás újra meg újra igazol és a kritika többé meg nem támadhat. Mezejüknek kiváló részében oly positiv és nyilvánvaló jellemüek, hogy ez által ismereteinknek java és nélkülözhetetlen részévé váltak. Az újabb időben a geographia és geológia indul szép fejlődésnek. Tárgyuk a földgömb tanulmányozása, a mi az előtt a szomszéd tartományok mesés leírásából állott. Az elsők a csillagászok és a földmérők, kik a geographusok számára a földi helyek fekvését meghatározzák. Nem régen a geographusok még messze állottak attól, hogy valamely vidéket szabatosan Írjanak le, és talán egy évszázada sincs, hogy a legfontosabb földövek éghajlatának megismerése czél- jából állandó megfigyelő helyeket szerveztek. Azelőtt, ahelyett hogy megfigyelések alapján kutattak volna, inkább az okoskodás segítségével búvárkodtak. S alig néhány éve, hogy a geológia azt a pályáját futja, mely a tudománynak jellege, és szintén alig néhány éve, hogy e tudomány jellegének megfelelő határok közé lett szorítva.
