A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1887/8-ik tanévről
A pécsi restaurált székesegyház külseje
9 Hogy díszítés tekintetében mit tett a templommal: arról legjobb nem szólni. A század elején az egyes épitőstilusok még jóformán ismeretlenek voltak. Fóliák csúcsíves boltozatokat látván a templomban, valami ilyenféle, de megnevezhetetlen motívumokból indult ki. A tornyokon az elmállott kövek helyébe újakat tett, és pedig dicséretére legyen mondva az eredetiek alakját megtartva. Födél helyett azonban csipkepárkányzatot tett rajok mint a várfalakra. Elidomtalanitotta azonban a nyugati és déli oldalt. A falak egész magasságát áttörő, keskeny csúcsíves ablakok és vékony magas oszlopok szeldelték mind a két homlokzatot. Ez utóbbiak névtelen oszlopfejei szörnyű nehéz párkányzatot emeltek, a melyen külön piedestalokon a 12 apostol 4 méteres szobrai állottak. Aszékesegyház ebben az alakjában már — hála Istennek — a múlté. II. A székesegyház alaprajza. A basilika és román stíl. Homeros az Iliásban Achilles pajzsát, melyen az ég, föld, tengerek, a négy évszak, a béke és háború stb. volt kiverve, nem úgy írja le mint kész művet, hanem elénk vezeti Hephaéstost, ki szemünk láttára veszi elő fúvóit, üllőjét, előttünk olvasztja érczeit, kovácsolja a pajzsot, s egyenkint veri rá a képeket, hogy lássuk magát a haladó munkát,, mert ennek szemlélése mellett maga a mű is sokkal érthetőbb, világosabb, élvezetesebb lesz. így vagyunk a természet, s az emberi kéz minden müvével. Csak létrejevésükben, fejlődésükben ismerhetjük meg igazán és egész mivoltukban. A tudatos és igazi élvezet gyökere pedig az alapos megismerés. Mind a művészet, mind a természet tárgyai, fejlődésük lánczolatából kiszakítva, mint csodaszerül tünemények,vagy érthetetlen holt tömegek állanak előttünk, melyek ha nem hagynak egészen közönyösen, akkor habozunk : átengedjük-e magunkat annak az ösztönszerü kellemes vagy kellemetlen érzésnek, a melyet első tekintetre érzékeinkben felkeltenek, vagy pedig azokra hallgassunk, akik érzésünkkel ellenkezőleg nyilatkoztak azokról a tárgyakról. így vagyunk az építés müveivel is. Ha nem ismerjük a kornak szellemét, a mozgató eszméket, melyekből a kor termékei a szellemi tartalmat nyerték, ha nem ismerjük a czélt, mely a müvek alkotóit vezette: sohase tudjuk megmondani: vájjon ez vagy az a monumentális mű miért ilyen és nem olyan, miért és miben tér el ez a stílus amattól, miért tetszik vagy nem tetszik nekünk, holott éltek vagy élnek nemzedékek, a melyekre épen ellenkező hatást tett és tesz tán ma is. 2
