A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
24 III. Testgyakorlás. Tán ez. Beléletünk nyilvánulhat a szó- vagy beszédben és a hangban, utolsó nyilatkozási formája a testi organismus néma beszédje: az arezjáték, a tag- jártatás és az egész test mozgása: a táncz. Általában mondhatni, hogy a szervezetnek minél finomabb része működik közre a belélet nyilvánulásában, annál tökéletesebb maga a nyilvánulás, és igy a test durvább részeinek és még inkább az egész testnek mozgása jóval tökéletlenebb kifejezési alak, mint akár a hang, akár a szó. E mellett azonban a testi mozgásban a szépnek szintén egy nagy köre nyer megtestesülést, mert a kapcsolat a belélefc és forma közt itt is ép oly szükségképeni, époly természetes. Maga a szoros értelemben vett, érzékelhető legszebb tárgy épen maga az emberi test, mivel legszebb eszmei valóság érzéki nyilvánulása. E kapcsolat oly szoros, hogy tapasztalás szerint a legfejlettebb szellemű nemzetek egyszersmind általában legszebb testüek és viszont a fejletlenek külső alakra sem szépek. A szellem tökéletesülése tehát szépítőleg hat a testre is és viszont nem tagadható, hogy a testi épség, erő és szépség fejlesztése hatalmas eszköz a belélet nemesítésére. Ez áll általánosságban és ezt a nevelésnek szem elöl tévesztenie nem szabad. A test mozgásai által a szépet magas fokban valósithatjuk meg. Mozgásunk önkényünktől függ, tehát alakjait szépíthetjük s ezáltal magára a testre és a beléletre, mely ama mozgásokban nyilvánul, jelentékenyen visszahathatunk. Ez az, a mire a legtágabb értelemben vett testgyakorlatnak törekednie kell. Lényünknek a szellem neve alá foglalt nyilvánulási alakja elvál- hatatlanul a testhez van kapcsolva. A test erősségre, vidámságra gyakorlás által tesz szert. A test gyakorlása a szép fejlődésnek is egy fő feltétele, azonban hatása nem csak ebben az irányban nyilvánul: a testi erő fejlesztése mellett jelentékenyen hat a lélek erői fejlesztésére is, még pedig közvetlenül; és ebben van egyik fő jelentősége a paedagógia terén. Mennyiben folyhat be tehát a testgyakorlás a szellem fejlesztésére közvetlenül is? Bátran mondhatjuk: a mennyiben a kedély utján a jellem és a szép iránti érzés erősítését többek közt épen ez mozdítja elő leghathatósabbau. Kendre, pontosságra, szabatosságra, továbbá az önakaratnak a közös akarat alá való rendelésére a közös torna- és katonai gyakorlatoknál jobban alig szoktatja valami a növendéket. E gyakorlatok közben korán megszokja magát egy nagy egész részének s saját erejét egy közös erő elemének tekinteni. Ez egyrészt önbizalomra, másrészt a köz-szellem felerzésére segíti. Ezek és egyebeken kivül jóval fontosabbak az aesth. nevelés által felhasználható előnyök, miket a testgyakorlás egész köre nyújt. Bruno Meyer találó hasonlata szerint a kedélyélet ép úgy alakítja át s módosítja külső megjelenése alakjait, a szerveket, mint a folyó a maga partjait. A kedélyéletnek igen számos megnyilatkozása épugy önkénytelen, mint bármely reflex-mozgás; azért bensőnk
