A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
14 rajz elvontan (azaz szin nélkül) állitja elénk, mi által igen megkönnyíti a gyermekre nézve azok áttekintését. Hasztalan kísértenék meg a gyermekkel valamely természeti tárgynak leábrázolását, mielőtt a körvonalakat elvontan is nem tudja áttekinteni. A szin is nehezítené ezen áttekintést; azért a rajzoktatásnak csak a pontok és vonalak egymás iránti helyes összerakásából kell kiindulnia; még pedig a vonalak helyzete is jó sokáig csak két irányban (hosszúságban és szélességben) lehetnek elhelyezve; mert a harmadik irányban terjedő vonalak már a láttávol törvényei szerint egészen más helyzetbe jőnek a lapon, mint vannak a valóságban. Spencer Herbert „Értelmi, erkölcsi és testi nevelésbe azt úgy szemlélteti, hogy a három irányban terjedő tárgyat üveg lap alá helyezi, egy pontból tekintve az üvegen megjelöli a tárgy végpontjait s azokat aztán összeköti. Ekként a növendék kézzel foghatóan meggyőződik a perspectiva törvényeiről. Ez a mily egyszerű, ép oly czélra vezető eljárás és a mértani szabályos, vagy szabálytalan alakokkal végezve, jó korán alkalmazható. Rousseau azonnal a természeti tárgyakat akarja utánoztatni, a mi, akár hogy tekintsük a dolgot, alig vihető ki a gyakorlatban, ha csak a tárgyakat egyszerűségűk és összetettségük szerint rendezve plastikai utánzatokban nem állítjuk a gyermek elé, ekkor pedig csak ott vagyunk, a hol a rendes rajzoktatás a gypsmintákkal, a melyeket a vonalak rajzoltatásának feltétlenül meg kell előznie. Itt azonban nincs helye a rajzoktatás methódusáról értekezni, inkább csak fontossága- és hatásáról az u. n. aesthesis fejlésére nézve. A rajzoktatás a körvonalakban kifejezett szépség megértésére segít. A leggondosabb szemléltetés sem irányítja a növendék figyelmét any- nyira a körvonalak viszonyára, mint azoknak akármilyen gyarló lerajzoltatása. Ez alatt a figyelemnek önkénytelenül a tárgy legjelentékenyebb vonásaira is ki kell terjednie, sőt ahhoz kell tapadnia, a mi nem csak a kezet és szemet, hanem a phantasiát is élénken foglalkoztatja. Hogy lehessen a növendékkel éreztetni, hogy a körvonalak mily szoros kapcsolatban állanak egymással, és hogy azok adják meg a tárgynak tulajdonképeni meghatározottságát, ha csak nem nyújtunk alkalmat, hogy saját kísérletein érezze a vonalak hiányos elhelyezésének kellemetlen benyomását. Természetesen csak ez a gyakorlat segíti arra, hogy a szép művek hatásáról később magának számot tudjon adni, mert csak igy tanulja megérteni és érezni, hogy a dolgok meghatározottsága és körvonalaik közt nem csak esetleges, hanem szükségképi kapcsolat van, és hogy a körvonalakban a szép törvényeinek egész rendszere van kifejezve, a melyeket érteni csak szemléltetés által soha sem tanulna meg. A rajzolás a szemléletet sokkal mélyebbé, világosabbá teszi, mint bármennyi nézés, vizsgálás, elmélkedés. Rajzolás közben a szellem a dolgok felfogásában egészen uj irányt és utat tör magának; megtanulja a tárgyakat olyan oldalról is felfogni, mely előtte eddig egészen ismeretlen volt. A szellem itt is vizsgálódik, képzeteket kapcsol, combinál, sőt Ítél is. A rajzolás adja
