A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
15 «gyedül kezünkbe a tárgyak és viszonyok, előállítása és másokkal való közlésének legbiztosabb, legegyszerűbb eszközét. A ki rajzolni tud, jóval világosabb, határozottabb képzetei vannak a tárgyakról, mint annak, a ki csak puszta szemléletből ismeri azokat és sokkal határozottabban, a lényeges és a lényegtelen, vagy fő- és mellékvonásoknak sokkal tisztább megkülönböztetésével képes a tárgyakat és dolgokat szemléltetni. A rajzoktatás legkevésbé sem lehet mechanikus működés. Nyomról- nyomra kell azt az elméleti résznek követnie, mely fokozatosan haladva a képzőművészetek főbb törvényeinek egész körét s a láttáv, árnyékolás és arányok általános törvényeit egész a művészetek egyes ágainak általános törvényeiig hivatva van felölelni. így az építészeti rajzok az arányok törvényei ismertetése mellett alapul szolgálhatnak az építési stil-tan, az emberi alakok rajzolása, a bonctan s a drapperia általános ismertetéséhez. Az elméleti ismeretek azonban nem külön tantárgyként szoros rendszerbe foglalva, hanem csak alkalmi megjegyzések, magyarázgatások alakjában közölve illeszthetők be a gyakorlati rajzoktatásba s egyáltalán az oktatás pl. a történelem előadása keretébe. A rajzoktatás akár követi az egész tanfolyamot, akár nem, a képzőművészeti tárgyak szemléltetésének mindvégig az oktatás kiegészítőjének kell maradnia ; sőt mivel ezen szemléltetés sikere többnemü előismeretet tesz fel, jóformán épen akkor kezdődhetik, mikor a költés müveinek fejtegetése. A tantárgy, melyhez a szemléltetés szorosabban tartozik, a történelem. Mivel azonban a nyelvoktatás felsőbb fokán épen a költéssel, tehát szintén művészettel foglalkozik : a nyelvoktatónak csaknem annyi alkalma nyílik, kivált a művészetek érintkezési pontjait érintve a képzőművészetek törvényeire is eszméltetni, mint a mennyi nyílik a historia előadójának magukat a müveket szemléltetni s ezzel kapcsolatban azoknak történelmi értékéről szólalni. Mig a képzőművészetek jelesen a festés művei a gyermekkorban s általában az oktatás alsóbb fokain inkább csak a tartalom tekintetéből főkép a képes könyvek által történhetik: addig az oktatás felső fokán önmagokért .szemléltetendők. Erre a történelem tanítása közben nyílik kiváló alkalom. Mig a történelem csak a hadi vagy politikai események sorozata, addig nem felelhet meg feladatának. Az egyes kimagasló alakok mint jellemek bemutatása, kiket a politikai történelem felmutat, kétségen kívül a történelmi oktatásnak egyik fontos feladatát teljesitik. A mi azonban magára nem elegendő, mert a történelemnek az emberi szellem minél több oldalú fej lésével kell a növendéket megismertetnie; ezt pedig csak a müvelődéstörténelem teljesítheti. Ennek keretében szerepelhet méltán a képzőművészetek szemléltetése, kisérve a szükséges aesthetikai és mütörténelmi megjegyzésekkel. Nemes ak a történelem kiválóbb eseményei magyarázataként, nemcsak a korok szellemének alapos ismertetése végett szerepelhetnek tehát a képek, szobrok, épületek, vagy ezek másolatai, hanem kiválóan a szépérzés művelésére is tekintve. Ezért
