A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1886/7-ik tanévről
10 f A kedélynevelés nem elégszik meg, nem is elégedhetik meg az érzés és kifejezés közti kapcsolat és ezek kifejezési formáinak olyan ismeretével, minőre tapasztalat utján tehetünk szert, hanem e mellett oktatás utján is akar az érzés-elemek és azok combinatióinak szaporításához járulni. Kérdés: minő ismereteket kell közlenie ? A felelet önként jő: a mely ismeretágak az eszmék és ezek kifejezései, avagy megnyilatkozási alakjainak egymás iránti viszonyát tárják elénk, továbbá a melyek az érzések és ezek megnyilatkozási formáit s az ezek közt levő kapcsolatot tanítják ismerni, s az itt nyilvánuló törvényszerűséget fejtegetik. így tehát az aesth. nevelés oktatástárgya általában tekintve minden ismeretág lehet, mert mindent vizsgálhatunk az alak és tartalom egymás iránti viszonya tekintetéből. Kiválóan azonban mégis a művészetek s ezek törvényei általánosságban; mert ezek lényege épen az alak és tartalom harmóniáján alapul. Az aesthetikai nevelés oktatás tárgyai szorosabban véve két nagy csoportra oszlanak: egyik magában foglalja azon ismereteket, a melyek az ember beléletének közvetlen nyilvánulási formáival foglalkoznak; minők a nyelv, stil- és költéstan, az ének és zene, továbbá a mimika, testgyakorlás és a táncz. Másik pedig azon ismeret-ágak csoportja, melyek a belélet közvetett nyilvánulásait, vagy a képzőművészetek törvényeit tanítják megismerni. Itt csak ez utóbbiakról s az előbbiek közül csak az általánosabb érdeküekről, t. i. az ének-, zene-, testgyakorlás és tánczról lesz szó. * * * I. Képzőművészetek. Rajzolás. Mindent tekinthetünk az alak és tartalom egymáshoz való viszonyából, és kell is tekintenünk, mert a szép egyik lényeges oldala ebben a viszonyban áll. Azonban a természet és az ember beléletének közvetlen megnyilatkozási alakjai után a forma viszonyát a tartalomhoz legvilágosabban a képzőművészetek állítják elénk. Azért ezek törvényeinek ismerete az aesth. műveltség egyik lényeges alkotó eleme. Ha ama kapcsolatot és törvényeit a természeti tárgyakon teljesen megismerhetnők is, magok a soknemü fogyatkozásban sinlő természeti tárgyak minket az eszméhez emelni nem mindig tudnának; a képzőművészetek ismerete tehát még ekkor is nélkülözhetetlen volna. A természetben nem létezik tárgy, mely a maga ideáljának tökéletesen megfelelne, ilyet ugyan a képzőművészet sem állíthat elő, azonban a természetbeli dolgok esetleges hiányosságait annyira pótolhatja, hogy müvei szemléleténél a phantasia a szép ideájához emelkedhetik. A festő és képfaragó sokszor magában a szépnek alanti fokán álló tárgyakat is ábrázol, s mégis az ideálhoz emel. Ebben tehát a művészet a természet hatását felülmúlja. Ezenkívül még a természetben szétszórtan, vagy épen a rúttal vegyesen előjövő szépet attól elkülönítve szükebb
