A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1885-6-ik tanévről
5 lemek voltak s mikor köztük s a napisten közt harcz tört ki s ez utóbbi hatalmas nyilaival tönkre zúzta ellenségeit. Viszont e felfogás csak maradványa a legalacsonyabb animismusnak. vagyis azon őskori hitnek, mely szerint minden állat, minden növény, sőt minden élettelen tárgy is lelkes lény, azaz van lelke, van élete s befolyást gyakorolhat az emberre. Jól nyilatkozik e tárgyról Tylor: „Régi hagyományok, daczára hogy mint az események közvetlen kútfői teljesen megbízhatatlanok, a szokásoknak és erkölcsöknek igen hihető jellemzését tartalmazzák; az archaeologia napfényre hozza az eltűnt múltaknak régi építményeit s elásott maradványait; a philologia megismeri a nyelvben, melyet egy nemzedék a másiknak átadott, a nélkül hogy sejtelme lett volna annak jelentőségéről, a nem szándékos történelmet; a népek ethnologiai vizsgálata sokat, életviszonyaiknak ethno- graphiai összehasonlítása még többet mond.“*) Még helyesebben nyilatkozik az ősműveltségi kútfőkről Mac Lennan, ki többi közt igy szól: A polgári társadalom őstörténelmére vonatkozó nyomozások főforrásai: 1) a primitiv állapotban levő néptörzsek tanulmányozása; 2) azon jelvények vizsgálata, melyeket előhaladott népek polgári joguk szervezetében vagy gyakorlatában használnak. Ha a tanulmányozást mindkét irányban folytatjuk, lehetségessé lesz, hogy a társadalmi jelenségeket egész terjedelmükben kisebb vagy nagyobb régiségük szerint osztályozhassuk, és igy összeköthessük és rendezhessük az emberi fejlődés fokainak egymásutánját. A történelmi kutatás szokott módszerei közt egy sincs, mely visszavezethetne oly primitiv életmódokhoz, mint melyek napjainkig is fenmaradtak. A geológiai emlékek kétség kivül felmutatnak emberfajtákat, melyek műveletlenek, sőt egyesek talán még műveletlenebbek voltak, mint némely jelenleg élők, de ez emlékek mégis csak arról tudósítanak, mit ettek ezen emberek, milyen fegyvereket használtak s milyen jellegűek voltak diszitményeik. Több nem várható ezen maradványoktól, mert minőségüknél fogva nem tartalmazhatják az emberi élet azon nyilvánulásainak emlékét, melyek a bölcselőt legjobban érdeklik, t. i. nem világosítanak fel a családi, törzs és politikai szervezetről ...................... A z egyes néptörzsek oly egyenlőtlenül fejlődtek ki, hogy rajtuk a haladásnak majdnem minden képzelhető foka tanulmányozható.............Valaki talán észszerütlennek találhatná, hogy az ősi haladás sémáját, melyet a vad állapotból ki nem lépett társulatok megfigyelésére alapítottunk, a további haladásra is alkalmazzuk, haladásra, melyet oly nemzetek Írott történelméből következtetünk, melyek eredetét és első fejlődését épen nem ismerjük. Azonban valóságban ez nem úgy van. Legjobb bizonyítéka e felfogás helyességének, épen úgy, mint az emberi fejlődés folytonosságának és egyforma jellegének, hogy az élet és jog azon kezdetleges alakjait, melyekkel az alsó néptörzsek vizs- gálása megismertet, mindenütt találjuk, üabár különböző symbolikus formák *) Ed. B. Tylor {ford. Spengel és Poske) Anfänge der Cultur. 1873. I. köt. 42. I.
