A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1885-6-ik tanévről

36

nyok: L’Aveugle et le Paralitique, Le Chéae et le Roseau, L’Hirondelle, Les deux Pigeons, Le Vieillard et les trois jeunes hommes, Le Rat de ville et le Rat de champs. Mindezek fordítása és nyelvtani fejtegetése, különösen az idiotismusokra s szójárásokra való tekintettel.

Tankönyv. Noél-Sasváry: „Módszeres franczia nyelvtan“ II. rész.

4. Földrajz. Ausztria-Magyarország politikai földrajza, különös tekintettel a műveltségi viszonyokra s a városi élet fejlődésére. Európa többi államainak rövid áttekintése.

Tankönyv. Scholtz A.: „Osztrák-Magyarbirodalom politikai földrajza.“

5. Mennyiségtan. Bevezetés az algebrába. Összeadás és kivonás egész számokkal; sokszorozás egész számokkal, kiterjeszkedve a kéttagúak négyzetének és köbének képzésére. Osztás egész számokkal; a geometriai haladvány mint osztási cselekmény; ugyanazon művelet sorozat törtszámokkal. Az első fokú egyenletek egy ismeretlennel, kiterjeszkedve az arányok tanára.

Tankönyv. Dr. Császár K.: „Algebra."

6. Vegytan. A fontosabb chemiai elemek és egyszerűbb vegyületeik. A nevezetesebb aljak, savak és sók. A szerves részből: a mocsár- és világitó gáz, a növényrost, keményítő, czukornemek és szeszes italok.

Tankönyv. Hajdú Gyula: „Vegytan,“

7. Rajzoló geometria, a) Planimetria. A kör-, húr- és érintőre vonatkozó alaptételek. A középpont megkeresése. A pont körének szerkesztése. A körnek és Ívnek osztása. A szögmérő. Beirt és körülirt szabályos sokszögek és ezeknek különböző módon való szerkesztése. Két kör. Érintési feladatok. Kúpszeletek, körcycloisok, körevolvensek és az Archimédes-féle csigavonal. Érintési feladatok. Congruentia, hasonlóság és symmetria. Helyszinrajzolás. b) A gyakorlati földmérésből: pontok és egyenesek kitűzése. Egyenesek közvetlen és közvetett mérése. Magasságmérések a hasonlóság alapján. Kisebb földcomplexek felmérése. A lejtmérés elemei.

Tankönyv: Hieser-Szabóki: „Rajzoló mértan."

8. Szabadkézi rajz. Diszitményi alaktan. Színezésre alkalmas sikdiszit- mények rajzolása és színezése, görög, arab és renaissance stylben. Fonadék- díszek, levél- és virágszalagok. A stylfajok folytatólagos magyarázata. A színtan és szinbeli összhang fejtegetése. Emlékezetből való rajzolás.

e) Az V. osztályban.

1. Magyar nyelv. Szónoklattan. Az anyag feltalálása, elrendezése, a tartalom nyelvi előadása s a szavalástau. Az értekezés mint rhetorikai forma. Olvastattak: Történelmi prózai szemelvények Székely I. „Magyar krónikájáé ból, Heltai G. „Magyar krónikájáéból, Petthő Gergely „Rövid magyar krónikájáéból, „II. Rákóczi F. felkelése“ Cserei Mihály históriájából, „I. András“ Virág B. „Magyar századok“ ez. művéből, „Sz. István és sz. László jellemzése“ Horváth M. történelméből, „N. Lajos jellemzése“ Szalay L. mű-