A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskola Értesítője az 1885-6-ik tanévről
12 oka annak, hogy oly sokáig nem lehetett fölismerni a fejlődés törvényszerűségét, a mi azután oly annyira alkalmas támaszpontot nyújtott a hanyatlás elméletének. Ámde az etimológiai kútfők elfogulatlan s alapos vizsgálata ma -már kétségtelenné tette, hogy az itt-ott, szórványosan feltűnő megállapodás és hanyatlás daczára az emberiségnek, mint egésznek művelődésében folytonos haladás van s hogy az ember csak fokonkint emelkedett ki a vadság állapotából. Ugyanezt bizonyítják a történelmi időkből, tehát az irás korából vett kútfők is. Ezekről pedig nem lehet állítani, hogy valamely elmélet támogatásának kedvéért költettek. így pl. a történelem arról tudósit, hogy a phönicziai műveltség Babylon, Assyria és Egyptom műveltsége alapján fejlődött és tökéletesbedett. A phönicziai hajósok elvitték e műveltséget Hellas földjére, a hol az elvetett magból azon terebélyes fa fejlődött, melyen a görög tudomány és művészet legjelesebb gyümölcsei termettek. A középkor vad népei durva kézzel rontottak e gyümölcsnek s földre tiporták azt. Egy ideig szünetelt az értelmi fejlődés s a népek látszólag hanyatlottak, de csak látszólag, mert az erkölcsiség, elősegítve a kereszténység tanai által, emelkedni kezdett s mintegy pótolta az értelmi fejlődést. A görög tudomány gyümölcsei földre voltak tiporva, de nem megsemmisítve s a középkor utolsó századaiban újra támadt a haladás vágya s a népek fölvették a művelődés fonalát ott, hol azt az ó-kor elhagyta s azóta a munka nem is szakadt meg. Kinek volna elég bátorsága tagadni, hogy mi, a 19-ik század emberei jobbak, értelmesebbek, a babonáktól mentesebbek vagyunk, mint a 14-ik század nemzetei? Ki az, ki a modern alkotmányos államot nem tartaná tökéletesebbnek, mint az athéni demokratiát, bármily csillogó fénynyel övezte azt Perikies? A positiv történelem tehát arról tudósit, hogy a művelődés első sorban haladó és hogy a megállapodás és hanyatlás csak másodrendű tényezők. De arról is tudósit a történelem, hogy minden magasabb műveltség csak valamely alsóbbnak eredménye s hogy e kettő közt oksági összefüggés van, vagyis, hogy magasabb műveltség mindig megelőző alsóbbat tételez fel. A mi kimutatható a történelmi időre, miért nem állana a történelem előttire is ? Miért nem lehetne ezen oksági egymásutánt a legrégibb, legeredetibb állapotokig visszavezetni ? Jól mondja Tylor, hogy annak, ki ezen lehetőséget tagadja, előbb ki kellene mutatnia, hogy az ember gondolkodásának és cselekvésének módja a történelem előtti időben más törvények szerint volt szervezve, mint a mostani időben. Az ő kötelessége volna tehát elegendő bizonyítékokat összehozni s a dolgok ezen szabályellenes állását igazolni, mert különben érvényben marad s változhatatlan alaptörvénynek elismerendő azon állítás, hogy a művelődés iránya a történelem előtti időben úgy, mint a tör
