A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
Az éjszakkeleti átjáró. A földrajz a legrégibb tudományok egyike s méltán oly tökének tekinthető, melyet nem egyszerre szereztünk, hanem melyet különböző korok nemzedékei hangyaszorgalommal gyűjtöttek s ránk örökségül hagytak. Minden korszak e tökének más-más részét gyűjtötte s ezen járulékot csak úgy lehet meghatározni, ha minden fejlődési korszak végén mintegy mérlegét készitjük a nyert vagyonnak s összefoglalólag áttekintjük az örökölt birtoknak vagyis a meglevő földrajzi ismereteknek nagyságát, terjedelmét. Csak ha ezen mérleget magunk előtt látjuk, csak ekkor vagyunk képesek tisztán fölismerni a haladást s különbséget tenni az elődeinktől örökölt s a saját magunk erejéből szerzett ismeretek közt. Ily fejlődési korszak végére jutottunk a közel múltban is, midőn Nordenskjöld, a hires svéd fölfedező nagy útjáról visszatért. Igaz ugyan, hogy fölfedezése nem fog nagyobb társadalmi változásokat okozni, nem fog oly hatást gyakorolni mint pl. Afrika körülhajózása vagy Amerika fölfedezése : de mindenesetre befejező jelenetét képezi azon háromszázados drámának, mely 1553-ban Willoughby utazásával kezdődött s melynek ennyi kitartó munkásságu férfi esett áldozatul. Századokon át keresték az éjszakkeleti átjárót, azaz oly szabad, jégmentes utat, mely Európa s Ázsia éjszaki partjai mentében az Atlanti oczeánból Sina és Japán felé vezetne, s minden keresés, minden kutatás haszontalan volt. Most pedig jött Nordenskjöld. mint egy újkori Caesar, jött, látott, győzött .... és megtalálta a helyes utat. Igaz ugyan, hogy nem járt egészen járatlan utakon, mert hiszen az út egyes szakaszait azelőtt is ismerték már, külön-külön megvizsgálták az Ob és Jenisszej, a Jenisszej és Léna, a Léna és Anadir közti szakaszokat, de hiányzott a mester, ki mindezen részeket összekösse s az útvonalat pontosan kijelölje. Ezen munka ma már végre van hajtva s ez Nordenskjöld elévülhetlen érdeme. Mikor Stanley nagy írtját „through the dark continent“ elvégezte, Petermann következőleg nyilatkozott róla: „Stanley, az amerikai hir- laplevelező, Bismarkja az afrikai kutatásoknak. Valamint Bismark egyesitette Németország részeit s belőlük nagy, hatalmas birodalmat