A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1882-83. tanév végén
— 4 — épített, úgy Stanley is az afrikai kutatásnak disjecta membrá-it egymással összekötötte s ezáltal elérte bizonyos czélpontját több mint ezeréves fáradozásnak. “ Ha a sors megengedte volna, hogy Petermann 1879-ben még életben legyen, bizonyára ugyané szavakat alkalmazta volna Nordenskjöldre is, sőt talán még többre becsülte volna ezen svéd utazó érdemeit, mint becsülte Stanley fáradozásait. Stanley nem áll egyedül, neki meg kell osztani dicsőségét más jeles, szintén törhetlen munkásságu afrikai utazóval, kik szintén sikert arattak s a kitűzött ezélpontokat elérték. Ellenben az éjszakkeleti átjáró kutatói, bármily törhetlen, vakmerő férfiak valának, mégis mindannyian kénytelenek voltak lemondani, abbahagyni a kétségbeejtő küzdelem folytatását s elismerni, hogy a természeti viszonyok hatalmasabbak mint az ember. Nordenskjöld az egyedüli, ki e küzdelemben győzedelmeskedett, ki minden akadály daczára törhetlenül előrehaladt s diadalmasan czélhoz jutott. S ily értelemben Nordenskjöld többet tett mint azok, kik ő előtte az éjszakkeleti átjárót keresték, többet mint mindazok, kik bármely őzéiből is az ázsiai sarktengert látogatták. A következőkben az éjszakkeleti átjáró fölfedezését két szakaszra osztjuk, t. i. először áttekintjük a Nordenskjöld.ét megelőző expeditió- kat, azután pedig követjük magának Nordenskjöldnek utazásait. Igaz ugyan, hogy az előbbi vállalatok kevés eredményt tudtak fölmutatni s igy Nordenskjöld útvonalának leírása látszólag fölöslegessé teszi az előbbiek emlitését. Ámde hogyan lehetne örvendenünk az utolsó kísérlet sikerültén, ha nem ismernők az előbbiek elégtelen eredményeit s azon okokat, melyek ezen elégtelenséget előidézték. „Minden emberi ismeretnek van fejlődési története és érési időszaka. Mindig és mindenütt bimbót, virágot s gyümölcsét lehet kimutatnunk, de ha csak a gyümölcs szedéséről akarnánk beszélni, akkor átugranók azon időszakot, mely a legnagyobb csábitó erőt vall, átugranók azon kellemes érzést, melyet a várakozás, a remény költ. És semmi sem hasznosabb, különösen a tudományok történetében mint kimutatni azon káros következményeket, melyeket az éretlen gyümölcsök szedése maga után von.“ S igy azon sikertelenség, mely három század vállalatainak reményeit tönkre tette, csak annál jobban kiemeli az utolsó svéd expe- ditiók eredményét s jelentőségét. I. Az éjszakkeleti átjáró keresésének első előidézője a német Herberstein Zsigmond volt, ki 1517-ben, továbbá 1526-ban mint német birodalmi követ a moszkvai nagyfejedelem udvarában tartózkodván, tapasztalatait s észleleteit 1549-ben „Herum Moskovitarum Com-
