A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881-82. tanév végén

(léke: Egyptom, Tunis, Tripolis. Algier és Marokko. A pyreimei félszigeten : Spanyoloszág és Portugália. Az appennini félszigeten : az egyesitett Olaszország.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke- Környei nyomán. I. kötet. Budapest, Lampel R. 1871.

5. A természetrajzból. Hetenkint 3 óra. Az év első felében az emló'sök, madarak; az év második felében pedig 26 növény részben élő példányokon, részben rajzokon szemléltetve.

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei.“

6. A számtanból. Hetenkint 4 óra. A négy alapművelet szóval és írásban, alkalmazva megnevezett számokra; közönséges és tizedes törtszámok, ezekkel a négy alapművelet; közönséges törtszámoknak átváltoztatása tizedes - törtszámokra és viszont; váltás, összevonás, métermérték és időszámítás.

Tankönyv dr. Császár számtana 1 rész Budapest. 1875.

7. A mértani rajzból. Hetenkint 4 óra Sik alaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján a hossz- és szögmérő' ismertetése és alkalmazása, merőleges és egyenközü vonalok rajzolása, a körvonal, az egybevágóság és hasonlóság rajzi utón való megmagyarázása; a területmérték ismertetése a síkábrák területeinek kiszámítása; egyszerű mértani díszítmények szabadkézzel'való rajzolása.

Tankönyv, dr. Szabóky Adolf „Mértan elemei“ Mocnik 15. bővített kiadása után méterrendszer szerint átdolgozva. 3. magyar kiadás. Budapest, Lampel R. 1875.

b) A Il-ik osztályban.

1. A történelemből. Hetenkint 2 óra. Az Arpádbázbeli királyok folytatása; a királyság hareza a főnemességgel; a nemzeté a keleti barbár népekkel 1449—1490; az Anjouház és örökösei 1301—1439 ; a Hunyadiak kora 1439—1490; a nemzeti síilyedés a Jagelloház alatt 1490—1526.

Tankönyv. Horváth Mihály — „Magyarok története“, Budapest, Franklintársulat, 1877.

2. A magyar nyelvből. Hetenkint 5 óra. Az igetan részletesen a névtulajdonságnév-, ige- és határozó-képzők, a szóösszetétel; a mondattan részletesen; a szóegyeztetés; az alany és állítmány egyeztetése szóvonzat és pedig: névelő és névragok vonzata ; névutók és igék von- zata; szórend, természetes és nyomatékos szórend.

Olvasmányok közül tárgyaltattak: Szt.-István magyar király legendája, Sz.-deliért Csanádi püspök élete, a háromszor koronázott király, Szt. László és a tatárjárás.

— 37 —