A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1881-82. tanév végén
Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“ az algymnasinm használatára. 18-ik kiadás, Budapest. Lampel 1875. és Dr. Kármán Mór „Magyar olvasókönyve.“ 2. rész Budapest. Eggenberger 1875. 3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. A névszók ismétlése, az igetan teljesen. A határozók, különösen az elöljárók tana és a szóképzés elemei. — Olvasmányok: Kroisos, König von Lydien. Eroberung Jerusalems durch die Kreuzfahrer. Schaffer Sonntagslied. Des Hirten Winterlied. Wie ist doch die Erde so schön és Graf Richard ohne Furcht. Ezen olvasmányok az értelmes olvasáson kivül alak- és mondattani elemzésekre, szótanulásra és szavalásra használtattak fel. Tankönyv: Felsmann Német Grammatika és Dr. Heinrich G.: Német olvasókönyv II. r. 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A hangtanról. — Az egyszerű mondatról. Az igehajlitásról állitó és tagadó alakban. — A négy rendes igealak és segédigék jelentőmódja valamennyi idejének ragozásáról. — A kapcsolatos, majd a főnévi személyes névmásokról. — A nemszócskákról. — A melléknévről. — A számnévről. — A név ejtegetéséről — A többes számról. A nőnem képzéséró'l. — A melléknév fokozásáról. — Mutató-, birtokos-, kérdő-, vonatkozó és határozatlan névmásokról. — Némely viszonyok használatáról — A le, la, les állitmányos használatáról az étre segédigével. — Az Írásbeli dolgozatok tárgyát a tankönyvben előforduló gyakorlatok — fordítások magyarból francziára és viszont szolgáltatták. Tankönyv Mager Hoffer nyelvtana I. rész. Budapest. 5* A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Europa oro- és hydrographi- ája, meterologia, az örökös v. osztrák tartományok politikai felosztása a német birodalom királyságai, nagyherczegségei fejedelemségei és a szabad városok. Helvétia, Nagybritánia, Franczia, Orosz és Svédország. Tankönyv: Dr. Cher ven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke- Környei nyomán T. kötet, Budapest. Lampel 1871. 6. A természetrajzból. Hetenkint 2 óra. Az állattanból; a gyik, sikló, közönséges teknősbéka, kecskebéka, foltos-tüzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló, ékény cserebogár, szélelt-merüly, temetö-dögész, kö- risbogár, betüző-szú, alma-hópaizs, pézsma-czinozér, katicabogár, gala- gonya-özöndék, selymér, halálfejü pille, alma-tokász, mézelö-méh, vörös hangya, rózsa-guboncz, rózsa-levelész, ollós-rinye, keresztes-pók, földi giliszta, éti-biga, fest-gyöngyike, tüskebőrüek, bomlaszok, polypok, áza- lagok és gyöklábuak. A növénytanból: zab, közönséges mályva, édes- gyökerii páfrány, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohók, zuzmók, mo- szatok és gombák. — 38 —