A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén

54

Tankönyv: Ney-Ollendorf német nyelvtana. I. rész és dr. Heinrich G. német olvasókönyve. I. rész.

4. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. A magyar királyság; névszerinti Magyarország Erdélylyel, Horvát-Slavonország és Dalmátia a törvényesen megállapított beosztás szerint. A balkáni félszigeten: török császárság, közvetlen tartományokkal és független országokkal; görög királyság. Elő Ázsia török tartományai. Afrika északi partvidéke: Egyptom, Tunis, Tripolis, Algier és Marokko. A pyrenei félszigeten: Spanyolország és Portugália. Az apennini félszigeten: az egyesített Olaszország.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve" Haucke-Környei nyomán. I. kötet. Budapest, Lampel R. 1871.

5. A természetrajzból. Hetenkint 3 óra. Az év első felében az emlősök, madarak; az év második felében pedig 26 növény részben élő példányokon, részben rajzokon szemléltetve,

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei.“

6. A számtanból. Hetenkint 4 óra. A négy alapművelet szóval és Írásban, alkalmazva megnevezett számokra; közönséges és tizedes törtszámok, ezekkel a négy alapművelet; közönséges törtszámoknak átváltoztatása tizedes törtszámokra és viszont; váltás, összevonás, métermérték és időszámítás.

Tankönyv: dr. Császár „Számtana.“ 1. rész. Budapest. 1875.

7. A mértani rajzból. Hetenkint 4 óra. Sik alaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján; a hossz- és szögmérő .ismertetése és alkalmazása; a négy alapművelet hosszakra és szögekre alkalmazva; merőleges és egyenközü vonalok rajzolása; a körvonal; az egybevágóság és hasonlóság rajzi utón való megmagyarázása; a területmérték ismertetése; a síkábrák területeinek kiszámítása; egyszerű mértani díszítmények szabadkézzel való rajzolása.

Tankönyv: dr. Szabóky Adolf „Mértan elemei“ Mocnik 15. bővített kiadása után méterrendszer szerint átdolgozva. 3. magyar kiadás. Budapest, Lampel R. 1875.

b) A II-ik osztályban.

1. A történelemből. Hetenkint 2 óra. Az Arpádházbeli királyok folytatása; a királyság harcza a főnemességgel; a nemzeté a keleti barbár népekkel 1449—1490; az Anjouház és örökösei 1301—1439; a Hunyadiak kora 1439—1490; a nemzeti sülyedés a Jagelloház alatt 1490—1526.

Tankönyv: Horváth Mihály „Magyarok története“, Budapest, Frank- lintársulat, 1877.

2. A magyar nyelvből. Hetenkint 5 óra. Az igetan részletesen, a név-, tulajdonságnév-, ige- és határozó-képzők, a szóösszetétel; a mondattan rész-