A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
V V 00 letesen; a szóegyeztetés; az alany és állítmány egyeztetése, szóvonzat és pedig: névelő és névragok vonzata, névutók és igék vonzata; szórend, természetes és nyomatékos szórend. Olvasmányok közül tárgyaltattak: Szt-István magyar király legendája, Szt.-Gellért Csanádi püspök élete, a háromszor koronázott király, Szt.- László és a tatárjárás. Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“ az algymnasium használatára. 18-ik kiadás. Budapest. Lampel. 1875. és Dr. Kármán Mór „Magyar olvasókönyve“. 2. rész. Budapest. Eggenberger 1875. 3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A névszók ismétlése után az ige mint állítmány. Az igetan, Az elöljárók, határozók és kötőszók. A fö- és mellékmondat megkülönböztetése. Szóképzéstan. — Olvasmányok fordítása és elemzése. — Hetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: Felsmann J.: Német Gramatika és Dr. Heinrich G. Német olvasókönyv II. K. 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A hangtanról. — Az egyszerű mondatról. Az igehajlitásról állító és tagadó alakban. — A négy rendes igealak és a segédigék jelentömódja valamennyi idejének ragozásáról. — A kapcsolatos, majd a főnévi személyes névmásokról. — A nemszócskákról. — A melléknévről. — A számnévről. — A név ejtegetéséről. -— A többes számról. — A nőnem képzéséről. — A melléknév fokozásáról. — Mutató-, birtokos-, kérdő-, vonatkozó és határozatlan névmásokról. — Némely viszony szók használatáról. — A le, la, les állitmányos használatáról az étre segédigével. — Az írásbeli dolgozatok tárgyát a tankönyvben előforduló gyakorlatok — fordítások magyarból franciára és viszont szolgáltatták. Tankönyv: Mager-Hofer nyelvtana. I. rész. Budapest. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Europa oro- és hydrographiája, meterologia; az örökös v. osztrák tartományok politikai felosztása; a német birodalom királyságai, nagyhercegségei, hercegségei, fejedelemségei és a szabadvárosok; Helvétia, Nagy-británia, Franczia-, Orosz- és Svédország. Tankönyv: Dr. Cher ven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke-Környei nyomán I. kötet. Budapest. Lampel. 1871. 6. A természetrajzból. Hetenkint 2 óra. Az állattanból; a gyik, sikló, közönséges teknősbéka, kecskebéka, foltos tűzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló, ékény, cserebogár, széleit merüly, temető-dögész, körisbogár, betűző szú, alma hópaizs, pézsma czincér, katicabogár, galagonya özöndék, selymér, halálfejü pille, alma-tokász, mézelő-méh, vörös hangya, rózsa-guboncz, rózsa- levelész, ollós-rinya, keresztes pók, földi giliszta, éti biga, festő-gyöngyike, tüskebőriiek, bomlaszok, polypok, ázalagok és gyöklábuak. A növénytanból: zab, közönséges mályva, édesgyökerü páfrány, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohók, zuzmók, moszatok és gombák.
