A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
39 21-ik ábra, mamán átszelvén és uj meg uj sípokra bontván, ezekre is hasonló módon indokolhatjuk a képzeleti hullámrészeknek egymás közti egyenlőségét. c) Minden sípra nézve egyszersmind meg van határozva a felléphető felzöngék száma is. Ugyanis legyen l a síp hossza és x az ezen síphoz tartozó képzeleti hullámrész, akkor X = 1—|—x, és minden felzöngére nézve — = , hol m bármely egész számot jelent, miután pedig —m. ni m nek mindig nagyobbnak kell lenni x-nél, mert ellenkező esetben az álló hullámot nem képzeleti rezgési maximum, hanem képzeleti t . l~\~x , csomó jellemezné, következik, hogy — > x-nél legyen; illetőleg ÍW l-\-x V •-----’ m értékét csak vigy választhatjuk, hogy m < - A -nél legyen ; miu tán pedig Cavaillé-Coll szerint x körülbelül = 2 Z)-vel t. i. a síp 2-szeres vastagságával, egyszersmind m <j vagyis m <j 9 1-nél is lehet. Az utóbbi kifejezésből látjuk, hogy valamely sípban annál több felzöngét lehet elo- állitani, minél vékonyabb keresztmetszettel rendelkezik, mig a terjedelmes sípokban a felzöngék száma nagyon is meg van szorítva. így pl. egy 30 hosszú és 4 QA 1 Q vastag síp csak legfólebb m <C ' azaz 3 felzöngét szolgáltathat, mig ha u. azon hosszúság mellett a síp vastagsága csak 2 %.,-nyi már m <j 30-J--4 azaz m/u. g felzöngét is adhat. Ha az ajaksíp födött, akkor a légoszlop rezgés-állapota csak any- nyihan kiilömbözík a nyílt sípokétól, hogy most a síp felső végén t. i. a födő helyén rezgési csomó alakul és így az alaphang rezgésé számára nézve áll C n j —, hol a hetük ismét u. azon jelentőséggel bírnak mint a fenn4 (l-)-x) tebbi képletekben. A felzöngék alakulására nézve pedig megjegyezzük, hogy ez esetben erősebb befúvás utján csak oly felzöngék állíthatók elő, melyeknek álló hullámában a síp fenekéhez legközelebb eső csomója, a síp fenekétől számitva, az alaphang félhullámhosszának 1/s, 1/6, 1/7 stb. részére esik, vagyis csak oly felzöngék léphetnek fői a födött ajaksípokban, melyeknek rezgés-száma úgy áll egymáshoz mint a páratlan egész számok. Hogy pedig ezen meghatározott felzöngék közé eső más hangra nézve az ily ajaksípokat meg nem szólaltathatjuk, itt is ép oly módon igazolhatjuk mint azt föntebb a nyílt ajaksípokra nézve tettük.
