A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
40 A mi pedig az előállítható felzöngék számát illeti, úgy itt is áll, hogy m < ^ -[- 1-nél legyen; miután azonban m csak páratlan egész szám U JJ lehet, következik, hogy födött sípok egyáltalán véve szegényebbek a felzöngékben mint a nyílt ajaksípok. így, mig a fenntebbi első példában alkalmazott nyílt ajaksipban 4 felzöngét voltunk képesek előállítani, addig ha most u. azon 30 sípot fódötté teszszük, csak m —g— -f- 1 vagyis csak 2 zönge t. i. az alaphang és ennek duodecimje állítható elő. Innét a födött köbös sípcsöveknek oly előnyös alkalmazása resonatoroknak. Helmholtz a sípok hangtüneményeít a resonantiából iparkodik kimagyarázni és a sípokban ébresztett hangok magasságának meghatározására a resonantiára felállított math, törvényeket alkalmazhatóknak véli. Én azonban a sípokban befúvás által előidézett hangjelenségei és ezen sípcsövek resonantia tüneményei közti összefüggést korán sem tartom oly szorosnak mint azt Helmholtz elméletében felveszi — még pedig két oknál fogva is: a) Helmholtz a sípok befúvás által ébresztett hangjait vagyis a sípok sajátos hangjait legerősebben resonált hangoknak jelzi. Már pedik egy és ugyanazon sípcső a legkülönbözőbb hangokat ugyanazon erősséggel resonáltatja. miután a többi között a resonantia erőssége a hangvilla azon oldalfelületének terjedelmétől is függ, melylyel a sípcső nyílásához közelitünk. Különben, hogy egy és ugyanazon sípcsőben a legkülönbözőbb alaphangokat és nem kizárólag csak egy a sípcsövet illető sajátos hangot idézhetünk elő, már onnét is kitűnik, hogy egy és ugyanazon lágy nyelvű sípban két — még pedig hangmagasságra jelentékenyen eltérő hangokat állíthatunk elő aszerint, amint azt fúvás vagy szívás által megszóllaltatjuk. Mindkét esetben pedig mint láttuk, a sípcsőben foglalt lég álló rezgésbe kerül és két egymástól teljesen elütő alaphangot szolgáltatott. Sőt ha egy és ugyanazon sípcsőre különböző lágy nyelveket alkalmazunk, a legkiilömbözöbb zöngéknek megfelelő hullámalakokra idomíthatjuk a sípcsőben foglalt légoszlopot is. Tehát — mint látjuk — kizárólag egy csak a légoszlop alakja és terjedelme által meghatározott hang nem létezik, hanem a síp mindanynyiszor más és más alaphangot szolgáltat, valahányszor légtömege az azt rezgésre indító más és más kiil- okkal egybevágó hullámzásba kerül; a sípok befúvás által előidézett alaphangja csakis egy ezen számtalan lehetséges alaphangok közöl. b) Helmholtz szerint csak a vékonyabb sípok felzöngéi állanak harmonikus viszonyban az alapzöngéhez, a terjedelmesebb keresztmetszetű sípok felzöngéi pedig a harmonikus felzöngéktől többé kevésbbé elütnek; innét magyarázza azután Helmholtz, hogy miért oly szegények a terjedelmesebb sípok a felzöngékben. Erre nézve pedig észrevételem, hogy igeniswa”resonan- tia utján nyert felzöngék elüthetnek az alaphang harmonikus felzöngéitöl,
