A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
38 19-ik ábra. 20-ik ábra. az octáv csak úgy képződhetik, hogy a 2-ik csomó épen 0-ba kerüljön, akkor az alaphangra más uj magasabb zönge egyáltalán nem következhetne mint épen az octáv; u. is ha a síp 2-ik hangnak egy az octávnál magasabb zöngét mutatná be, akkor a 2-ik csomónak okvetlenül 0-nál magasabbra is kellene jutni és igy, a sip fenekén alakuló sürüsitési és ritkulási változatokat összehasonlítva úgy vennök észre, hogy mig gyengébb megfu- vásra az octávnál magasabb hangot nyerünk, maga az octáv csak ennél erősebb befuvásra jelenne meg, mi ép úgy a tapasztalattal, mint azon indokolt nézetemmel homlokegyenest ellenkezik, hogy erősebb befuvásra jelentékenyebb ritkulási és sürüsitési állapotok is jönnek létre az ajaknyilás közelében és ennek megfe- lelőleg a csomók is közelebb kell, hogy vándoroljanak a síp fenekéhez. Ép ily módon bizonyíthatjuk be azt is, hogy a sípban 2-ik hangnak az alaphang octávájánál mélyebb hang sem jelentkezhetik. Ha most még inkább fokozzuk a befuvás erősségét illetőleg még nagyobb számú löketekre bontjuk fel a légszalagot az előbbihez egészen hasonló okoskodás szerint kimutathatjuk, hogy az octávot ismét csak oly hang követheti, melynek álló hullámában a síp alapjától számitott legelső csomója m n (19-ik ábra) félhullámnak 1/a részéhe t. i. r-be esik, ezen hang pedig nem más mint a síp alaphangjának duodecimje; ezen zöngét pedig még erősebb befuvás esetében az alaphang 2-ik ootávája fogja követni, sat. — Általában tehát minden nyilt ajaksipban folytonosan erősebben gyakorolt befuvásra oly zöngesort teremthetünk elő, melynek tagjai rezgésszámra nézve úgy állanak egymáshoz mint a közönséges egész számok. , A felzöngék képződésére vonatkozólag eddig előadott nézetemből három nevezetes következtetés származtatható: a) egy és u. azon sip minden hangjára nézve a képzeleti hullámrész hosz- sza állandó mennyiség! Bégi tapasztalat! b) Külömbözö hosszúságú sípokra nézve is, melyeknek ajakberendezése és keresztmetszete teljesen megegyező, a képzeleti hullámrész hossza is teljesen u. az. Ha pl. a 21-ik ábrában lerajzolt sípot, mely egyszersmind az alaphang duodecimét kifejező rezgési állapotot is szemlélteti p'-nél átmetszük p‘ q sípot nyerjük, mely az abba rajzolt hullám képe szerint épen most alaphangjának octávájában szóllalt meg, és mely hangra nézve a képzeleti hullámrész q r u. az mint az egész pg sip bármely hangjára nézve; ha pedig a sípot p" vágjuk el p“ q sípot alaphangjába megszólamolva nyerjük, u. azon q r képzeleti hullámrészszel. Ezen p' q, p“ q stb. sípokat pedig akár alap-hangjuk, akár pedig valamely felzöngéjiikre vonatkozó hullámnak egyik rezgési maxi"
