A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
37 niink. Ezen képzeleti hullámrész hosszát azonban ép oly kevésbé lehet itt is számítás utján megállapitani, mint a lágy-nyelvű sípoknál, miután oly tényezők ismeretét veszi igénybe, melyeknek habár szerepkörét az álló hullám alakulásában ismerjük ugyan, mindamellett azok mennyileges befolyását a légbullám képzeleti részének hosszára képletileg meg nem állapíthatjuk ; ezen tényezőket az előbbi fejezet a, b és c) alatti pontokban tanultuk ismerni. A képzeleti hullámrész hosszát valamely ajaksípra nézve tehát csakis gyakorlati utón közelítőleg határozhatjuk meg, mire Wertheim empirikus képlete x = c (B-j-D) (1 szolgálhat, mely kifejezésben u. is B a síp szélességét, D annak vastagságát, s az ajaknyilás területét, S a sip keresztmetszetét és végre c = 0129 állandó mennyiséget jelent.*) Praktikus meghatározásoknál, hol nem épen igen nagy pontosság igényeltetik, Cavaillé- Coll szabálya is alkalmazható, mely szerint u. is a képzeleti hullámrész a hullámnak a síp felső nyílt vége fölé terjedő részével együtt k. b. 2-szer akkora mint a síp vastagsága. Ha pedig a képzeleti hullámrészt (x) ismerjük, c . . . a síp alaphangjának magasságát n = 0 ~ .— ismeretes kifejezésből nyerhetjük, hol l a síp hosszát c pedig a hang tovaterjedési sebességét a levegőre nézve jelzi. Amidőn az ajaksíp alaphangjában már megszólalt, és mi még tovább is fokozzuk a befuvás erősségét, a síp hangja egy ideig változatlan marad, miután a már létesített álló hullám az ajaknyilás helyén nyilvánuló sürüsitési és ritkulást változatai által a légszalag löketeire ép oly szabályzó befolyást gyakorol, mint a nyelvsípokban rezgő légoszlop magára a lágy nyelvre! Mihelyt, azonban a befuvás már akkora erősséget ért el, hogy a légszalag ugyanannyi idő alatt 2-szer annyi löketre bontatik fel, a síp azonnal alaphangjának octávájában szólamol meg. De miért épen az octávban ?.Köny- nyli erre felelni ha ismerjük a c) alatti szabályt, mely szabály szerint u. is erősebb befuvásra nemcsak a lőketek szaporodnak, hanem a sípcsö alsó részében erősebb sűrítések és ritkulások is jönnek létre, mely körülmény egy újabb és egyszersmind a sípcső fenekéhez közelebb eső csomó alakulását teszi lehetségessé. Ha u. is a 19-ik ábrában lerajzolt és a síp alaphangjára vonatkozó álló hullámban a csomó wi-ben létrejött, akkor u. azon síp csak azon egyetlen egy esetben szólalhat meg egyszersmind az octávban is, hogyha az uj hullám csomója O-ba, t. i. mn felezési pontjába esik, mert akár 0 fölé akár 0 alá esnék az uj csomó, mindig más hangot még pedig az első esetben az octávnál magasabb, az utóbbi esetben pedig annál mélyebb hangot nyernénk. Hogyha pedig *) Lásd A. Wüllner: Experimentalphysik. I. Bd. pag 609. és pag. 614.
