A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén
31 bíró csípcsöből, tehát a légszalag is hamarabban fog az előbbi síp szárába kerülni, mint az utóbbiéba, illetőleg gyorsabban fog egyes löketekre szét- bontatni. Ebből egyszersmind az is következik, hogy minél kisebbre szabjuk egy és ugyanazon síp nyilasának szélességét, annál lassabban fog itt is a lőhetek képződése részecskéinek állandó sebessége niellett véghezmenni, miután ugyanoly mérvű ritkitást a keskenyebbre szabott légszalag által csak későbben is érhetjük el. A nyílás magasságának t. i. az ajkak egymástóli távolának kisebbítése a löketek számára természetesen ily jelentékeny befolyással nem lehet, miután a légszalag szivóképessége mindig a tövénél fog túlnyomó mértékben jelentkezni. c) Legnagyobb befolyással van azonban a löketek számúra a be/úvás erőssége. Erősebb befúvás által a sípcső nyílása előtt elvonuló részecskéknek nagyobb sebességet kölcsönözvén, ez által nemcsak a ritkítás ugyanazon fokát sokkal gyorsabban állíthatjuk elő, hanem szükségkép a ritkítás mérvét is fokozni fogjuk. Ezen két hatás összegeződésének eredménye lesz a löketek gyorsasága. Ugyanis ha pl. erősebb befúvás által a légszalag részecskéinek sebességét kétszerezzük, úgy azon ritkítási fok körülbelül négyszer gyorsabban állittatik elő, mint a részecskék alapul felvett sebessége mellett, miután a légsugár szivóképessége sebességének négyzetével emelkedik; azonban a légszalag azért ugyanazon idő alatt korántsem fog négyszerannyi löketre is felbontatni, miután a kétszer sebesebben haladó részecskék irányuktól való ugyanazon mérvű eltérítésére kétszerakkora erő is fog szükségeltetni; ezen erőt a légszalag pedig csak az általa létesített nagyobbmérvü ritkításból kölcsönözhetvén magának, következik, hogy a lég részecskéinek kétszeres sebessége mellett legfölebb csak kétszerannyi löketre is fog szakadni, mint az alapul felvett esetben. — Erősebb befúvás által tehát a légszalagot nemcsak egymást sűrűbben követő löketekre bontjuk fel, hanem egyszersmind ezen felbontás gyorsulásával a síp álló részében is erősebb ritkitásokot és sürűsitéseket is hozunk létre. Térjünk most át a sípcső légoszlopa rezgési állapotának vizsgálódására. Mint már előadva volt, a légáram az általa a sipszárban okozott légritkitások és sürüsitések következtében a löketek sürü sorozatára alakul át, mely löketek a sípcsö légoszlopát is álló rezgésre indíthatják, minek — nézetem szerint — első és legfőbb feltétele, hogy a légáram által a légoszlopban előidézett sürűsitési és ritkulást állapotok az állóhullám sürüsitési és ritkulást változataival teljesen egybeessenek. — Minthogy pedig a légszalag által előidézett ritkulásban a légrészecskék — mint említve volt — mindannyiszor lefelé terjednek, elméletem szerint a légoszlop egyedül csak az 5., 6., 7. stb. ábrák által kijelölt hullámalakok egyikében rezeghet, tehát épen úgy, mint a nyelvsípok
