A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1880-81. tanév végén

21

pedig a sípcsőbe hatolt legelső légáram által az ezen csőben levő levegő álló rezgésre indíttatott, a nyelv részben saját rugalmassági ereje által, részben a hullám lökése folytán visszatérittetib a légszekrénybe s igy egy rezgést végezvén, megkezdi a másodikat ugyanazon erők ugyanolyan működése folytán, mint az elsőt. Eszerint tehát a nyelv rezgését a légszekrény sűrített levegőjének nyomása, a sípcső levegőjének álló rezgése s a nyelv rugalmassági erejének visszahatása létesítik.

Vizsgáljuk meg, elégségesek-e a nyelv rezgő mozgásának előállítására, ezen okok; tegyünk egykét kísérletet.

Vegyük ki a sípcsővet a légszekrényből s egy kautsuk-csö végét laposan szorítsuk össze annyira, hogy nyílása épen a nyelv és sípcső nyílásához illjék, azután fújjunk rajta át heves légáramot s a síp megszólal, pedig e légáram egészben véve a sípcsőbe hatolt, tehát a nyelv külső felére sűrített lég nyomást nem gyakorolhatott.

Ha továbbá a nyelvet a sípcsőről is eltávolítjuk és egy megfelelő nyílású keretre erősítjük, az előbbihez hasonló eljárás által a nyelv szintén megszólal, habár ekkor a sípcsöben keletkezhető álló hullám hatása is kiesik a számításból.

Különben is a légszekrény levegője, mely a sűrítés azon fokát elérte, melyben önmaga képes a nyelvet egyensúlyi helyzetéből kiterelni, már elégséges arra is, hogy a nyelv visszatérését megakadályozza, annál is inkább, mert a nyelv becsapódása után a fujtatóból a légszekrénybe nyomuló lég csakis az itt levő lég sűrűségét s igy ennek feszitő erejét növelheti. És valóban ha kissé erősebben légáramot hajtunk a légszekrénybe, a nyelv a nyílás széléhez, vagy a sípcső belsejébe szorittatik és rezgő mozgásba nem kerül.

Látnivaló e kísérletekből, hogy a nyelv légszekrény és sípcső, vagyis külső sűrített lég és belső állórezgésü légoszlop nélkül is megszólal, tehát egyedüli s valódi okát a nyelv rezgésének e két tényező nem képezheti.

Mi tehát? Egykét szóval elmondom: a nyelv mellett a sípcsőbe rohanó légáram szivóképessége. Midőn ugyanis a nyelvsíp légszekrényébe fúrunk, egyrészt a szekrényben levő levegőt megsűritjük, másrészt a nyelv mögött levő hasadékon át a sípcsőbe légáramot hajtunk; ez az előtte terjedő légrétegekbe ütközvén, itt ugyan sűrítést okoz, maga körül és mögötte azonban szivóképessége, azaz csekély aerody- namikai nyomásánál fogva ritkulást idéz elő. A nyelv most részint a szekrényben megsüritett lég nyomása, részint a sípcsőbe hajtott légáram szívása folytán a sípcső felé hajtatik; midőn azonban a nyelv a nyílást eléri, a szívást eszközlő légáram megszakadt, s igy az egyik erő működése beszüntettetvén, a nyelv rugalmasságánál