A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén
20 Tankönyv: Mint az 5. osztályban. 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. A rövidített mellékmondatról. — A határozói mondatokról. — A viszonyos idők használatáról. — Az infinitif használatáról. — A részesülök igénybevételével való vövidités- röl. —- A rokonértelmü szókról. — Gallicismusok. — A szóképzésről. — Az összetett szók fontosabb mozzanatairól. — Olvasmányok, melyek közül egy- egy darab minden negyedben könyvnélküli betanulásra szolgált, ezek valának: Buffon au Président de Ruffey; két levél. — Racine á son fils; levél-töredékek. — Adieux au Collége de Belley, Lamartinetöl. — Le Loup et 1' Agneau, Lafontainetöl. — Le Départ pour la Syrie, De Labordetól. — Histoire des quatre fils Aymon, Villeneuvetöl, töredék. — Lamartine Alfonz életének tüzetesebb ismertetése; jellemzése az irodalmi viszonyoknak, melyek között az elősorolt szerzők éltek. Tankönyv: Mager-Hofer nyelvtana; a középiskolák számára rendelt nagy olvasókönyv. 5. Földrajzból. Hetenkint 2 óra. A magyar osztrák monarchia földrajza. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 6. A természetrajzból. Hetenkint 3 óra. Az állattan felosztása és történelme ; az ember, emlősök; madarak; hüllők; kétéltűek; halak; fejlá- buak ; szárnylábuak ; haslábuak; lemezkopoltyusak ; zsákállatok; mohállatok; rovarok; pankányok ; százlábúak; rákok; kerekes férgek; gyűrűs, fonal és lapférgek; tüskönczök ; csillagonczok; üstökönczök; medusák; polypok, szivacsok; ázalagok; falkányok és gyöklábuak. Tankönyv: Thomé „Állattan.“ 7. A vegytanból. Hetenkint 3 óra. Az elemek csoportosítása; a pa- rány és tömecs fogalma; a paránysuly; az elemek értékessége; a vegyek jelölése ; tapasztalati és észszerű képletek ; vegyülés tér és súlyviszonyai, leszármaztatva a nemleges elemek és azok egymásközti vegyületeinek előállításánál tapasztalt törvényekből. A nemleges elemek éleny-, köneny-, halvány- és kénvegyei. A fémélegek, kénegek, halvagok előállítása és viszont azok reduc- tiója; a fémek nagyban való készítése; a fémek fontosabb sói és azok alkalmazása, cserebomlások. Az iparra nézve fontosabb vegyek mennyileges meghatározásának módja. A minöleges elemzés szabályai s gyakorlati kivitele. Tankönyv: Nendtvich „Vegytan alapelvei,“ a tudomány újabb nézetei szerint. Pest. 1871. 8. A mennyiségtanból. Hetenkint 5 óra. a) Algebra: Láncztörtek, 1 garithmusok, első- és másodfokú egyenletek két- és több ismeretlennel, elsőfokú határozatlan egyenletek megfejtése egész, továbbá egész és positiv számokkal, exponentiális egyenletek, tiszta és másodfokuakra visszavezethető felsőbb fokú egyenletek, arithmetikai és geometriai sorok, kamatos kamat és járadékszámitás. — b) Geometria: A körbe és körűié irt idomok, szabályos sokszögek oldalainak szerkesztése és kiszámítása, a kör és részeinek mérése,
