A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

A) Nevelésügyi és tudományos rész - II. Dischka Győző: Magasságmérés légsúlymérővel

ezek eredője pedig:

2r.

Q J' dr grr2 d (r) J sin / cos / d (yj j d (4)

vagyis:

Qr. sin 2 a j dr gr r 2 d (r).

i-,

Egyensúly idején kell, hogy álljon:

A + Q — p — S = 0

vagyis :

rr rr

\)„ r„ 2 — p, r, 2 + J' dr gr r 2 d (r) — 2 ^ sr r

d r = ().

r, E

Képzeljük már most, hogy D C felület végtelen kis távolra közeledik A B-hez, akkor nyilván: p„ r„ 2 — p, r, 2 d (pr r2),

és a kijelölt egészelések is ez eljárás által elemeikre reducáltatván, lesz: d (pr r2) -)- dr gr r 2 d (r) — 2 pr r d (r) = 0, mely képletben ugyanis nagyobb hiba nélkül sr = p, tétetett.

A kijelölt differentiálás végrehajtása után nyerjük: d (pr) = — dr gr d (r)...................a.)

a növekvő távol és nyomás változás viszonyát kifejező ismeretes egyenletet.

Hogy ezen kifejezést magasság mérésre alkalmassá lehessük, mindenekelőtt gr nehézségerőt r-ből és dr sűrűséget pedig pr-ből fogjuk meghatározni, miután mindkét mennyiségnek az adott tényezőkhez való viszonya képletileg meg van határozva.

Hogy a nehézségerőt a tenger felszínére reducálhassuk, alkalmazzuk

O’ I’ 2

gr .....1.............«•)

k

épletet, melyben r0 és g0 a (^) földirati szélességre vonatkozó földsugarat és nehézségerőt jelentik.

Midőn továbbá dr sűrűséget pr által akarjuk kifejezni, tekintettel kell lennünk arra, hogy a körlég nemcsak tisztán levegőből áll, hanem folyton változó vizpáramennyiséget is tartalmaz; azonban egyszersmind Dalton törvénye szerint a gázkeverék nyomása és sűrűsége (pr és dr) mindig ugyanaz az egyes alkatrészek nyomása (p/ és pr")- és sűrűségének (d/ és dr") összegével.

Ha Laplace nyomán oly higanyoszlop P súlyával mérjük a levegő normalis nyomását, mely higanyoszlop 0° hőmérsékü és 45° szélesség alatt közvetlenül a tenger felszíne fölött 0-76 m. magasságra emelkedik és ha D' a tiszta