A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

A) Nevelésügyi és tudományos rész - II. Dischka Győző: Magasságmérés légsúlymérővel

— 14 —

levegőnek ily nyomás alatti sűrűségét fejezi ki, akkor az ily légállapotra való reducálást az egyesitett Mariotte - Gay Lussac törvény szerint e képlettel eszközöljük:

D' Pr'

<V —

Hasonlókép pedig a vízgőzre: dr" =

P(l + at) D" pr"

P (1 + ß t)

hol D" ugyanazon értelemmel bir a vízgőzre, mint az előbbi képletben D' a tiszta levegőre vonatkozólag.

Az előbb említett Dalton törvény szerint tehát:

H

D' pr'

+

D" pr

P I (1 + « D

Miután pedig igen közel a = ß, lesz:

1 I D' P/ + D" Pr

p \ (l + «t)_

Továbbá írhatjuk:

Pr = Pr' + q Pr

(1 + ß t)

dr =

hol q a vizpárák feszültsége és a teljes légnyomás közti hányadost jelöli, s igy

dr

Pr I D' — q (D' — D") I H I (1 + a t) I

Regnault kísérletei szerint D" = 0-622 D'; ezt helyettesítvén, nyeljük: pr D' I 1 - 0-378 q ( r P \ 1 + at I’

számlálót és nevezőt (1 + 0-378 q)-val sokszorozván és egyszersmind 0-378 q-nak magasabb hatványait mellőzvén, lesz:

Pr D'

dr

■ß.)

P (1 + a t) (1 + 0-378 q)

Az a.) és ß.) alatti egyenletekből nyert értékeket a.)-ba helyettesítvén, lesz:

d (Pr) __ _ D' g0j^* I 1 I d (r)

P

r P ' I (1 + a t) (1 + 0-378 q) | r2

Egészeljük már most ezen kifejezést az 0, és 0„ állomások közt terjedő légoszlopra nézve, figyelvén azonban arra, hogy miután határozottan nem ismeijük ama törvényt, mely szerint a légrétegek hőmérséke, valamint az azokban foglalt vízgőz feszereje a tenger felszínétől mért távol nőttével fogy, egyszerűen az egész légoszlop hőmérsékét és az abban foglalt vizpárák feszerejét az alsó és felső állomáson talált hőfokok és vizpárák feszerejének középértékével egyenlőnek teszszük, azaz

2 eSq--2 fb, + KJ

t°