A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.
14 VI. §• Ezen megfejtésekből oly átalános szabály következik, melynek segélyével minden csonka kúp n egyenlő részre osz- tathatik, mivel használatával a kúpoldal ama pontjait számíthatjuk ki, melyeken az illető osztás-síkok keresztül fektetendök. Egyszerűség és kényelem okáért a képletekben előforduló mutatók , az említett síkok megjelölésére is érvényesek leendenek. Megkülönböztetésül az alaplapok kisebbiké fedőlapnak neveztessék. x, Xj, x2, x3,--------------, xn — 2, xn —2 -re nyert , s r kifejezések = x közös tényezővel bírnak, melynek képzése a következő szabály szerint történik. 1. Szoroztassék a csonka kúpoldal mérvszáma a fedőkör- sugár mérvszámával, eme szorozmány osztassák az alap- és fedőlap sugarai mérvszámának különzékeivel. A fentebbiből észrevehetjük, hogy eme közös tényező nem más, mint a kiegészítő kúp oldalának mérvszáma. A zárjelben levő tényező az összes egyenletekben egy, az egységgel kevésbített gyökmennyiség. Ennek létrehozására alkalmazandó szabály a következő: _L!_ \T (n —1) R3 \ R-r * [l + 7 - 1 J ’ x,=Cx + xO-x=^.[fi!=2«*+|_1] = r s K717 _ r s / R , \ _ R — r|_l ITr*“ ~ 1 R — r' V r ~ 1 ) ~ r s R — r _ rsCR—r) _ r s R — r ‘ r — CR — r) . r — r — s *
