Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

il mint éppen a XII. század folyamán. A magyarságnak elsőrangú érdeke volt, mint ezt II. Géza királyunk okosan meglátta - a mindkét hatalommal ellentétes pápai politikához csatlakozni. A püspöki székek betöltése körül ekkortájt keletkezik III. István és III. Sándor pápa között az első magyar konkordátum (1169). — A szerzetesség történetében a század elején hal meg Szent Brúnó: a karthauziak alapítója; a század végén születik Assisi Szent Ferenc, az umbriai völgyek dalosa. A két egymástól nagyon különböző irány között áll Szent Bernát, akinek egyénisége annyira nyomot hagy az egész század arcán, hogy ezt róla Szent Bernát-korának szokás nevezni. Érdekes látni, hogy hazánk kapuiban mily hamar jelentek meg távoli országok szerzetesei. Szent Domonkos halála évében 1221-ben már megvan az első magyar dömés kolostor. Szent Ferenc halála után 3 évre a ferencesek, Szent Ignác halála után 5 évre a jezsuiták és Szent Bernát halála előtt 11 évvel a ciszterciek telepednek le nálunk. Magyar kereszténységünk a francia clunyi reformban fogantatott, az első pécsi püspök is francia volt: Bonipertus, ennek folytatása az az összeköttetés, melyet a XII. század közepén hozzánk jövő ciszterciek képviseltek. — Mit tett ez a rend hazánkban 800 éves története folyamán? — Mióta az Ür Krisztus előttünk élte a helyes földi életet, azóta ismerjük az élet két arcát: 30 éves názáreti magánya a szemlélődő, befeléélő, tökéletesedő életnek, 3 évi nyilvános élete viszont a tevékeny, mások javán munkálkodó, áldásos életnek lett mintája. A két bethániai nővér, akiknél az Ür gyakran megfordult, gyakorlati példával világítja meg ugyanezt: Mária a szemlélődő, Krisztus szavára hallgatózó élet mintája lett, a szorgoskodó Márta viszont a tevékeny élet szimbólumául szolgált. Az Úr Jézusnak válasza Márta sürgetésére: „Mondd nővéremnek, hogy segítsen nekem!" belevilágít abba, hogy melyik a fontosabb, a jelentősebb: „Te sokkal törődöl", tehát dicséretet érdemelsz, de „Mária a jobb részt választotta." A szélsőséges egyoldalúságokra hajlamos emberiség megosztozott ezen: Kelet a szemlélődő, Nyugat az aktív életet választotta, de a különválás káros következményei azonnal jelentkeztek is: Kelet szemlélődése tétlen álmodozássá, terméketlen ábrándozássá lett, Nyugat tevékenysége viszont, mint károsan tapasztaljuk — őrületes hajszává, mammonkergetéssé fajul el. Népünk Kelet népe, nem volt neki könnyű elsajátítani Nyugat szellemét, nemhiába lett a magyar királyi családokban több hercegnek neve Álmos. De ezt a két egymásnak szánt életformát maradandóan egyesítette a kereszténység, mely közmondást is csinált belőle: Ora et labora. Ebben van az itt 800 év óta munkálkodó ciszterci rend első érdeme, hogy az imádságot, az elmélkedést, az öntökéletesítést, melyet az örök életért végzünk, egyesítette a tevékeny munkával, a mások megsegítésével, megszentelésével, erdők irtásával, ifjúságunk tanításával, mely munka a földi életnek szól közvetlenül. A rendházak belül a názáreti ház életét élték, az áhítat és szeretet illata töltötte be őket, kifelé viszont az Isten dicsőségére végzett áldott munkásság adott példát, becsülést a munkának és szerzett becsületet a csak harcot értékelő magyar előtt a szerszámnak, mint a béke fegyverének. — Ez a munka a mult század elejétől az ifjúság nevelése és oktatása. Az állami rend okulva a francia forradalom szomorú tanulságain, okulva az itthon egyre jobban terjedő hitetlenség káros következményein, okulva a Martinovics-összeesküvésen, a magyarországi középiskolai oktatást sietve rábízta a feloszlatás után újra munkához látó szerzetesekre: bencésekre, premontreiekre és ciszterciekre. így került a rend Pécs városába, ahol annál is inkább várhatták letelepülésüket, mivel első kolostoruk 800 év előtt szintén a pécsi püspökség területén állt: a mai Bátaszéken. Ezen a téren ismét köszönet és hála illeti a nemes ciszt. rendet. Mert minden művelődésnek van szelleme. Van keresztény nemzeti kultúra, van szabadkőműves humanizmus, van bolsevista tömegcivilizáció stb. És tévedés volna azt hinni, hogy ennek a művelődésnek irányát