Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

III. A Ciszterci Rend jubileumi ünnepségei Pécsett

10 A szentbeszéd után P. Hemm János S. J., a Pius-kollegium rektora, ünnepélyes litániát tartott. A megújított és megnagyobbodott belvárosi templomot teljesen betöltötte az ifjúság, a szülők és jóbarátok, az öregdiákok és ájtatoskodó hívők nagy serege. Kedden, ápr. 28-án, reggel fél 8 órakor dr. Sipos István apátkanonok, szemináriumi rektor, püspöki biztos, mondott csendes diákmisét; délután 6 órakor pedig dr. Gálos László egyetemi magántanár, teológiai főiskolai tanár mondotta a következő szentbeszédet: Krisztusban Kedves Testvéreim! Az emberiség nagy egyéniségeknek és nagy eseményeknek emlékét úgy örökíti meg, hogy köböl, vagy ércből emlékmüvet emel számukra. Úgy gondolja, hogy amit elvitathatatlanul magába temetett már a mult, azt legalább így jelképileg tovább élni segítse és a feledés penészétől megoltalmazza. De a legnagyobb földi hatalom: az enyészet ezeket az emlékmüveket is eléri, ezeket is kikezdi az idő rozsdája. Ezért a kereszténység, mely az örökkévalóság vallása, valami isteni eredetére jellemző merészséggel nem ércből, vagy kőből emel emlékműveket megörökítésre érdemes egyéneknek, vagy tényeknek, hanem magából az időből: ezek az ünnepek. A mindig visszatérő karácsony, húsvét, pünkösd jobban megörökítik megváltásunk eseményeit és igazságait jobban óvják az elmúlástól, mint akármiféle képek, szobrok, vagy emlékjelek. — Ilyen időből készült emlékoszlop előtt állunk meg ma áhítattal, mikor a nemes ciszterci rend magyarországi letelepülésének 800 éves jubileumát üljük. A XII. század, melyből a rend elénklép, á már megszilárduló középkor. A századot VII. Gergely és III. Ince gigászi alakjai határolják, közepén ül a pápai széken az egyetlen angol pápa: IV. Hadrián. Az egyház kivívta szabadságát az invesztitúra harcban, megindulnak és az egész századon át tartanak a keresztes háborúk a szentföldért. Kialakul a lovagság mint eszme és mint intézmény a szerzetes és katonaeszme házasságából. Kifejlődik a városi jogállás, intézményesedül az iparosodás, diadalútjára indul a gótika könnyed íveivel, szárnyas oltáraival. Az 500 év óta Nyugaton ismeretlen római jog föléled és megkezdi diadalútját Bolognából. Lassan kaput nyitnak az első egyetemek: studium generalék és a clunyi reformtól ihletett Franciaországban új szerzetesrendek születnek: a régi bencés regulából a ciszterciek és premontreiek. Az egyházi és világi érdekek és erők nagy egymásbaválását, mely annyira jellemző a középkor kezdetére, itt lassú differenciálódás váltja fel, különválnak egymástól az országgyűlés és a zsinat, a kanonista és a legista, a latin nyelv és a nemzeti nyelv. Világi uralkodókban a római jog hatására föléled a régi császárok utánzásának vágya és ez hozza a század második felében a pápaság és császárság második küzdelmét a Hohenstaufok tehetséges dinasztiájával. (III. Sándor, IX. Gergely.) — Nálunk Magyarországon szintén nagy egyéniségek nyitják és zárják a XII. századot. A század elején az első magyar könyves király, a messze tengerekre látó Kálmán, a század végén a népünket európai kultúrvonalra emelő III. Béla áll. Közöttük gyenge, kiskorú, tehetetlen királyok sora (II. István, II. Vak Béla, II. Géza, III. István) húzódik. Kálmán uralkodása a század elején az a pont, ahol a királyainknak a magyar egyház javára tett sok áldásos intézkedése véget ér. Vele zárul a nagy alapítások kora: a nyitrai püspökség megalapításával és a veszprémi apácakolostor új alapítólevelével a magyar egyház épülete kész: az egyház lassan a maga lábára áll és egyre kevésbbé lesz ráutalva a világi segítségre. Viszont támad új nagy veszély: hazánkat és hitünket ekkor fenyegeti legjobban a két malomkő: a nyugat-római német császárság és a kelet-római görög császárság, mely sohasem törekedett hazánk birtokára annyira,