Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

II. Nagy Lajos nyomdokain

6 Nápoly meghajolt előtte, a büszke Velence legyőzve hullott lábaihoz; szerb, bolgár, oláh, litván koronás fők lettek fegyverkísérői a félelem nélküli lovagnak; tatárok, oroszok, kunok ismerték el benne hódítójukat és segítségével német fejedelmek vívtak ki bosszuló diadalokat. Koronája címerében a magyar négy folyam körül ott voltak Lengyelország, Ná­poly, vörös Russia, Moldva, Szerbia, Bulgária, Horvátország, Dalmácia és mindkét Szicília címerei. Csaták, diadalok tették naggyá őt; a művé­szetek, tudományok, a nemzetgazdaság, szóval: a pénzügyi, politikai és kulturális újjászületés a hazát. Tíz országnak volt ura a daliás magyar király. Ez volt a magyar imperializmus kora. Magyarország Kelet-Európa nagyhatalmává lett. Az ideális, középkori, keresztény lovag mélységes vallásosságát mi­sem bizonyítja jobban, minthogy többször elzarándokolt Váradra Szent László király sírjához, akit mintaképül választott. Kegyeletének beszédes tanúi Máriacell és Achen magyar kápolnáiban őrzött fogadalmi aján­dékai, drága műkincsei. Hervadhatatlan érdemei vannak a hit terjesz­tése körül. Keresztvízre vezette a litvánokat és tatárokat, oláhokat és ruténeket, kunokat és bulgárokat. Állandó keresztes hadjáratot viselt a Balkán schizmatikus népei ellen és mindenütt megújította „a hit világát" mint a „Szentszék zászlótartója". Udvara a tudományok és művészetek melegágya, Dante, Petrarca, Boccaccio elragadtatással szólnak visegrádi, óbudai fényes udvarairól, a humanista magyar műveltségről. A kolostori, székesegyházi és kápta­lani iskolák is növekednek és magas színvonalra fejlődnek alatta. Kiváló bizalommal és szeretettel viseltetik a ciszterciek iránt; messze híres ajándék-műkincseit is ők viszik Achenbe. Sokszor, szívesen látott vendége a pilisi apátnak. Szorgalmazza, hogy a rendtagok magasabb ki­képeztetés céljából látogassák a párisi, toulousi, bolognai egyetemeket, mert nemcsak a tanügy terén vette igénybe munkájukat, hanem a bírás­kodás, közigazgatás, a kancellária, a kir. diplomácia ügyeivel is meg­bízta őket. Országát, de első sorban Pécs városát a műveltség magas fokára emelte; a múltba tekint és a jövőbe lát és fenkölt szelleme megérti, hogy a kultúrfölénye egy nemzetnek hatalmasabb fegyvere, mint a szuronyok erdeje. Azért kegyelte különösképen Pécs városát, mert e város kedvező földrajzi fekvésénél fogva épen alkalmas arra, hogy arculatával dél felé tekintve, a Balkán civilizálását szolgálhassa. Kegyelt városában emlékét az Erzsébet-Tudományegyetem aulájában Dudits Andor freskója, nevét viselő intézetünk palota-előcsarnokában meg Nagy Mihály elefántcsontszínre majolizált pirogránit szobra örökíti és idézi a hálás késő utódok elé. A mártír magyar nemzet ma sóhajtva tekint vissza az ő fényes ko­rára; felsóhajt, de bíztató, bátorító érzést is merít magának. Una salus victis ... Egyetlen, legértékesebb kincsünk, bevehetetlen fellegvárunk: kultúrfölényünk megvan még. In hoc signo victoria. Ezt őrizzük, ezt félt­jük, ezt tartjuk és az ő nagy egyéniségének varázsa alatt addig is eleibe dolgozunk lassan, de biztosan, következetesen és céltudatosan az időnek, midőn már nem beszélünk többé csonka országról, hanem Szent István régi birodalmáról.

Next

/
Thumbnails
Contents