Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

III. A fizika tanítása. Irta : DR. ISPÁNOVITS ALAJOS. Intézetünk nevelési és módszeres tanári értekezletén (jan. 14. és febr. 28.) elhangzott előadás. A művészi fokú tanári munka a nevelés eszméit és elveit átélt olyan lélekből fakad, melyben az igazságok ihletté teljesednek és valóságot alakító erőkké válnak. A tanári élet tökéletességre való törekvés. Folytonos elmélyülés, didaktikai ihletmerítés, folytonos pedagógiai lelkigyakorlat, melynek elmélkedési anyagát a tanár számára ,,vademecum"-ként szolgáló „Utasítás" adja, mely tantárgyankint rámutat a célra, melynek elérésére állandóan törekednie kell, megjelöli az eszközöket, vagyis a célhoz szükséges és elegendő anyagot, vázolja az utat, melyen járni kell, utal a módra, mely szerint ezek megvalósítása tudásunk szerint legjobbnak látszik s végül rámutat a lényegre, a tanár személyének fontosságára, e tényezők eredményének létrehozójára. Elemezzük sorra ezeket, keresve azok lényegét, szellemét. I. A fizikatanítás célja. A fizikatanítás célja elsősorban a nevelés. Nem csupán az ismeretek gyarapítása, a tananyag elvégzése, hanem a lelki képzés, a lélek formálása. Az „átvitel" pszichológiai vizsgálata kimutatja az alaki képzés értékét és szükségességét. Az alaki képzésben a tanuló oly módszeres eljárásoknak jut a birtokába, amelyekkel alkalmassá válik az élet értelmi és erkölcsi feladatainak megoldására. A mai iskola nem a tanulmányi anyag szaporítására, hanem belső, alakító értékének kiaknázására törekszik. A tanítás a kizárólag tudástközlő és tudástfelmutató cél és a közvetlen hasznosíthatóság szempontjai helyett a „pedagógiai imponderabiliák", az emocionális, mély hatások eszméjét követik. E mélyreható pedagógiai igény megvalósításának természetszerű feltétele, hogy a pedagógus ismerje az élet eszményeit, értékeit, mert a tanítás és nevelés az eszmények érzelmes-akaratos elfogadásától, átélésétől függ. A főcél tehát nem az ismeret-közlés, hanem szunnyadó képességek keltése, készségek fejlesztése, mély lelki hatások elérése; nem annyira az alaki módszerek külső követése, hanem „pedagógiai helyzetek" teremtése, melyek szárnyakat adnak a lélek kibontakozásához. A fizikatanítás céljai között tehát: A) főleg a formai cél szerepel, melyet először Herbert és Spencer, majd a humanisztikus fizikatanítás gondolatának fő képviselője, Poske tűzött ki Európában, 1911-ben a porosz tantervben.