Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

V. Adatok az 1940/41. iskolai év történetéhez

82 lekvésében nem befolyásolja sem a pillanatnyi kedvezés ingere, sem a komoly áldozattól való félelem. A fegyelmezett lélek tud csak igazságos határt vonni a szabadság és szolgálat, a becsület és érdek területe, a jog és az emberi szolidaritás Íratlan törvényei között. A külső és belső fegyelmezettség nem választható el egymástól. Az iskola első sorban a külső magaviseletet figyelheti meg, de a fegyelme­zettségre való nevelésben a lelki ráhatás minden eszközét is felhasználja. Az iskola fegyelmi szabályai gondoskodnak a külső fegyelemről, a nevelés feladata, hogy a tanulók lelkében készséget teremtsen az ő érdekében hozott törvények tudatos megtartására. Meg kell értenie a tanulónak és a szülői háznak ezen törvények szükségességét épúgy, mint a törvények megsértésével járó büntetések javító és segítő szándékát. Az év folyamán nem fordult elő súlyosabb fegyelmi vétség. Ha a különféle diákos csínytevések időnkint erősebb fegyelmező eszközök használatát is (igazgatói megrovás) tették szükségessé, megnyugodva álla­píthatjuk meg, hogy ezek mögött sohasem fedeztünk fel rosszakaratot vagy egyenesen romlott lelkületet. A tanulók általában szívesen alkal­mazkodtak az iskola fegyelméhez a mindennapi élet rendjében és az intézet ünnepélyes megnyilvánulásai alkalmával egyaránt. Az előforduló hibákat a legtöbb esetben egyszerű figyelmeztetésre is készséges igyeke­zettel iparkodtak kiküszöbölni. A bizonyítványt kapott tanuló közül 346 jeles (64'91 0lo), 185 jó (34'72°/oJ, 2 elégséges (0'37 Qlo) magaviseletű volt. Ez alkalommal különösképen felhívjuk a szülők figyelmét a könnyelmű iskolamulasztások fegyelembomlasztó és jellemrontó hatására. Minden mu­lasztás akadályozza a tanulót az egyenletes haladásban. Nem hallja a magyarázatot, nem készül el a következő órára, így már egynapi mulasz­tással is két nap lecke anyagával marad el. A könnyen mulasztó tanulónál az a veszedelem, hogy kifejlődik benne a munkakerülésnek, a felelősség alól való kibúvásnak hajlama. Kétszínűségre, alakoskodásra nevel a kellő ok nélkül való mulasztás. Kötelességünk vigyázni a ránkbízottak egész­ségére. Megértjük és helyeseljük, hogy a szülők aggályosan vigyáznak gyermekükre járvány idején vagy a meghűlésből eredő betegségek alkal­mával. Nem egyszer az iskola figyelmezteti a tanulókat és szülőket nagyobb óvatosságra. De az úgynevezett diákbetegségek (fej-, fül-, fog­fájás) csak igen komoly, külsőleg is megállapítható esetekben lehetnek okai a mulasztásoknak. Az ilyen megbetegedéseket egyrészt eleve el lehet kerülni egészséges életmóddal, kellő időben való kezeléssel, más­részt hatásos és orvosilag ajánlott olcsó gyógyszerekkel megszüntethetjük a bajokat, legalább annyira, hogy a tanuló ne legyen kénytelen iskolát mulasztani. Fel kell szólalnunk az orvosi vizsgálat és orvosi kezelés címén történő mulasztások ellen is. Azt tapasztaljuk, hogy igen sok tanuló következetesen tanítási napokon jár orvosi vizsgálatra pusztán egészségi állapotának ellenőrzése, tehát nem határozott panaszának ki­vizsgálása céljából. Ezeket a vizsgálatokat nyugodtan el lehetne végezni valamelyik szünetnapon. Máskor egy jelentéktelen seb néhányperces kezelése végett huzamos időn át napi 1—2 órát, sokszor egész délelőttöt töltenek az orvosi rendelőben. Előfordul, hogy a tanuló az orvosi bizo­nyítvány megszerzése végett kénytelen a tanórákról elmaradni. Túlsá­gosan gyakran tapasztaltuk ezeket a jelenségeket az elmúlt tanévben.

Next

/
Thumbnails
Contents