Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940
V. Adatok az 1940/41. iskolai év történetéhez
77 Jún. 24-én délután évzáró ünnepélyt tartottunk. Ekkor osztotta ki az igazgató a jutalmakat és az érettségi bizonyítványokat. A végzett tanulók nevében Jutás Titusz búcsúzott az intézettől. Intézeti hangverseny. Az intézet ének- és zenekara március 24-én délután fél 6 órakor tartotta szokásos évi hangversenyét. Ennek műsora a következő volt: 1. Haydn: D-dur szimfónia (93. sz.). Előadta az intézet zenekara. 2. Mozart: VIII. zongoraverseny (C-dur) I. tétel (246. mű). Zenekari kísérettel előadta Zoltán Vilmos VIII. o. tanuló. 3. Händel: Kórus a 1 1Messiás"-oratóriumból. Zenekari kísérettel előadta az intézet énekkara. 4. Bach János Keresztély: Sinfonia concertante in Es-dur. (Kettős hegedű-verseny.) Zenekari kísérettel előadták László Károly VIII. o. t. (I. hegedű) és Nóga Ervin VI. o. t. (II. hegedű). 5. Barsanti: Concerto grosso. Op. 3. No. 10. Előadta az intézet zenekara. Hivalkodás nélkül, de büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a hangverseny műsora — mint a róla megjelent kritika is mondja — a középiskolai kereteket messze meghaladja. Hogy mégis megvalósulhatott, annak a céltudatos munkának eredménye, mely évek óta az intézet növendékeinek zenei művelését szem előtt tartva folyik az ének- és zenekarban. „Aki maga is muzsikál — írja a hangverseny kritikusa, sz. H. M. — az később mindig meg fogja becsülni a zenét; ez a felmérhetetlen jelentősége az ilyen ifjúsági zenekaroknak és hangversenyeknek ... A fiatalos benyomások megmaradnak és csak ilyen zenei nevelésre lehet később építeni. Mi, hallgatóság, egy zenei élménnyel gazdagodva távoztunk, de a fiúk lelkében ott él, ott muzsikál, ott munkálkodik továbbra is a zenei Szép. Ez a hangverseny legszebb eredménye." A hangverseny tehát maradandó erkölcsi eredménnyel végződött: mindazok, akik jelen voltak, egy szép zenei élmény emlékével távoztak. De nem hagyhatjuk szó nélkül azt a körülményt, hogy a szülők részéről nem látunk kellő érdeklődést. Pedig az ilyen hangverseny is az iskolában folyó munka egyik fontos megnyilatkozása: nem egyéni ambíció érvényesülését, hanem a gyermekek együttes munkája eredményének bemutatását célozza. Épen ezért nemcsak ama szülők részéről érdemel figyelmet, akiknek gyermekei akár az ének-, akár a zenekarban szerepelnek, hanem az iskolánkba járó valamennyi növendékünk szülei részéről is. Fontosnak tartjuk, hogy mindannyian érdeklődést mutassanak mindaz iránt, ami az iskolában, mint nevelési, tanítási eredmény megmutatkozik. Ez egyik lényeges pontja annak az együttműködésnek, melynek a szülői ház és az iskola között fenn kell állnia. Fegyelem. A fegyelmezettségre való nevelés nem öncél, hanem hatalmas eszköze annak a munkának, amelynek végső eredménye a művelt magyar úri ember. A fegyelmezettség adja meg az embernek a külső és belső önkormányzat alapját, hogy az emberi lélek legméltóságosabb jellemvonását, a szabadságot a maga és embertársai igaz érdekei szerint fel tudja használni. Az úr elsősorban a maga ura, s nem szolgája neveletlen ösztöneinek, értelmét nem homályosítják el a tömegek szenvedélyei, cse-