Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

19 B) A humanisztikus nevelési célok mellett megvan a fizika tanításának tárgyi (materiális) célja is. Meg kell adnia az általános műveltség realisztikus részét. Be kell vezetnie a természettudományos gondolkodásmódba, olyan ismereteket kell nyújtani, hogy az átadott ismeretek alapján el tudjunk igazodni a természeti jelenségek között. Bizonyosfokú, „természettudományos érzéket" és „fizikai világnézetet" is kell adnia. Materiális célja tehát: a legfontosabb fizikai jelenségek és azok törvényszerűségének megismerése. Bepillantás azon utakba, amelyekben a fizikai ismereteket szerezzük, bepillantás a fizika lényegébe és sajátosságába, a világszemlélet szempontjából tekintetbe veendő elméletekbe. Megismerése annak, hogy a fizika milyen alkalmazást nyer a mindennapi életben és a technikában. Bepillantás a fizika történeti fejlődésébe, a fizikának az emberiség szellemi áramlataira, fejlődésére gyakorolt befolyásába. (Hahn: Meth. d. phys. Unterricht, 38. 1.) Érezzen meg a tanuló valamit abból a monumentalitástól, melyet az egész emberiség munkája alkotott a fizikában. Érezze meg azt, hogy a tanult ismeretek nagy szellemek hagyatéka, öröksége. Kapjon valami képet a fizikáról, mint a természet törvényeinek tudományáról, mint az ember szellemi munkájának egyik legszebb diadaláról. A középiskolai tanuló ne hagyja el az iskola padját azzal a téves fogalommal, hogy a fizika bizonyos fajta kézműipar vagy eszközkészítő műhelymunka, hanem tudja elválasztani a gyáripartól a technikát mint tanrendszert, a technikától a gyakorlati fizikát, a gyakorlati fizikától a kísérleti fizikát, a kísérleti fizikától az elméleti fizikát, ettől a pszichofizikát és a természetbölcseletet, vagyis tanulja meg művelt emberhez illő módon értékelni, látni és elhelyezni azt a „glóbus intellectualis"-on. II. A fizikatanítás anyaga. Az Utasítás a tanárra bízza, hogy a Tantervben az osztály számára kijelölt tananyag mely fejezeteit tárgyalja részletesebben, melyeket kevésbbé behatóan. A kiválasztásban a pedagógiai szempontnak kell döntenie. A III. osztályban „az általános természetszemlélet" kialakítása a fontos (az angol general science). Éppen ezért célszerűbb a szabatosságra való törekvő, részletkérdésekbe bocsátkozó tanítás helyett, általános kép kialakítására törekedni, pl. a gazdasági élet fizikáját, a háztartás, az ipar, a közlekedés, a fűtés, világítás, ruházkodás, építkezés fizikáját stb. gyakran összefoglalni a természettudományos életszemlélet fejlesztése végett. Az anyag sorrendje a tanár belátásától függ. A felső osztályban gondot kell fordítani a nagy fizikai elvek jelentőségének tárgyalására és a fizika nagyobb elméleteinek vázlatos ismertetésére. A tananyag kiszemelésének vezető szempontját a nevelőérték adja meg. A tudomány ismeretanyagából elsősorban azokat a részeket kell kiválasztani, melyek értelmi-, érzelmi- és jellemfejlesztő hatásukkal a nevelés céljait szolgálják, viszont el kell hagyni a tisztán tudományos és gyakorlati jellegű részeket. A tárgyi elekciót a nevelési cél, a didaktikai 2"