Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

16 való dolgokon felül álló, nagyszabású gondolatok, igazi értékek és nagy alkotások tiszteletére és ezekért való lelkesedésre kell nevelnie az ifjúságot. Ez a munkaiskola igazi feladata és igazi karakterisztikuma: az alkotási vágy felkeltése és az alkotó munkára való előkészítés. Az iskola célja a szellem, az állam kultúrája; a szellem igazi tevékenysége viszont az alkotás. Minden nemzedék legmagasabbrendű erkölcsi feladata, hogy a maga saját életének beteljesítésén felül a jövő nemzedéket alkotó munkára nevelje. Ez a nemzetek és az egész emberiség fejlődésének az útja. 5. A fizika esztétikailag is nevel. Az esztetikai nevelés ugyanis nem tárgyhoz kötött, hanem általános nevelési elv, melynek az értelmi, erkölcsi, állampolgári, stb. nevelés mellett minden szaktárgyban érvényre kell jutnia. A fizikának tehát az esztetikai nevelés terén is fontos feladatot kell teljesítenie. Amint az alkotó művészet is a természetből indult ki s ihletet meríteni vissza-visszatér hozzá, az ifjú lélek esztetikai nevelésében is ezt az utat kell követni. Vigyük a tanulókat közel a természethez. Neveljük arra, hogy Isten szabad ege alatt lássa és szeresse a szépet. Neveljünk a természet szeretetére a természet szépsége és léleknemesítő hatása miatt. Tanítsa meg a természettudomány látni a világ szépségét, csodáját a csillagoktól a tengerfenékig. Az Általános Utasítás szerint a természetnek azon szépségeit, melyek a fizika körébe tartoznak, nehezebb ugyan felfedni, de ezek a szépségek a megismerés fáradságáért bőkezűen jutalmaznak, A természet színpompája és formai gazdagsága kimeríthetetlen forrása a szépet áhítozó léleknek. Nincs az a művész, aki annyiféle színt tudna keverni és az a nyelvész, aki annyi jelzőt tudna kitalálni, ahány színárnyalatot a természet létrehoz. A természetben megnyilvánuló szépnek lelki tartalommá kell válnia a tanulókban és esztetikai élményekkel kell gazdagítania érzelmi világukat. Ezért a tanár maga legyen kapcsolatban a természettel. Lássa maga annak szépségét, hogy másnak is megmutathassa. Szívének, lelkének természetszeretete majd tanítványaira is átárad. Váljon először maga számára a természet harmonikus lélekalakító erővé. Mutassa meg, mint lehet átélni a természet szépségeit s hogyan finomulhat általa a lélek. Pascal szerint a természet lélekgazdagító tényező, mert hasonlíthatatlanul többre képes, mint a művészet. A természet a legszebb létező tárlat a világon, melynek kalauza kell, hogy legyen a fizikus. A természet, az universum, a nagy Művésznek, a Teremtőnek a remeke, tehát a legszebb alkotás. Hívjuk tehát segítségül a lélek harmonikus kiformálásához. Esztetikai lelkülettel, esztetikai műveltséggel, az esztetikai élvezet páthoszával, mély természetérzéssel, esztetikus külsővel tárja fel a tanár tanítványai előtt a természet könyvét. Megjelenése, hangja, mozdulatai, táblai írása, kísérleteinek csoportosítása, összeállítása minden részletében esztetikus legyen. Ha lelkét széppé nevelte és megtanulta a természetben a szépet látni, minden kísérletben esztetikai élvezete lesz és ebben részesíti tanítványait is. Fontos ez, mert a léleknek szép iránti érzéke szülője lesz sok-sok nemes lelki tulajdonságnak. A szép kultusza így nem divat, hanem lélekszükséglet lesz. Az ízlés nemesítése a lélek csiszolásának elsőrendű pedagógiai eszköze. A természetben ne csak a hasznosat, hanem