Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

13 szati megfigyelései, Kondor Gusztáv földmágnességi kutatásai, KonkolyThege Miklós astro-spektroszkópiai mérései, Gotthard Jenő csillag-felfedezése, Tass Antal és Kövesligethy Radó csillagászati munkássága, Heller Ágost, id. Szily Kálmán, Fröhlich Izidor, Abt Antal, Antolík Károly, Bartoniek Géza, Czógler Alajos, Fehér Ipoly, Greguss Gyula, Klupathy Jenő, Kruspér István, Schuller Alajos, Neumann János, Lánczos Kornél és Kármán Tivadar fizikai tudományos munkássága nemzeti érték, nemzeti dicsőség és egyúttal egy-egy vonzó, emelő példa a fizikapedagógia számára. A fizikának és a műszaki kultúrának nagy szerepe van a népek versenyében. Azon nemzetek viszik a vezető szerepet, amelyeknek nagy a gazdasági életet fellendítő műszaki kultúrájuk. Az egész emberiség javáért és haladásáért folytatott e nemes versenyben mi is kivettük részünket. (Jedlik Ányos: Beszéd a term. tud. fontosságáról az emberi nem anyagi jólétére nézve, tekintettel hazánkra. Bpest, 1864. Egyet, beszédek.) Hány kiváló nevet említhetünk a technikai életből! Puskás Tivadar az angliai vasutak építője, Edisonnak munkatársa, a párizsi, és a budapesti telefonhálózat megalkotója, „a világon az első ember, akiben a telefonközpont gondolata megszületett" (Edison), a Telefon Hírmondónak és a telefonbeszélgetést lehetővé tevő központi kapcsolónak feltalálója, Zipernovszky és Déry a háromfázisú transformátornak s ezzel az energiaátvitelnek feltalálója, Pollák—Virág a távíró úttörője, Bánky Donát a motorok porlasztójának elkészítője, Pupin Mihály a kontinenseket összekötő kiegyensúlyozott önindukciójú kábel megalkotója. Bláthy Titusz elektromos fogyasztásmérője, Pollák Antal teleautografja, Verancsics Ferenc ejtőernyője, Martin Lajos repülőgépe, Irinyi János gyufája, Bolyai Farkas fűtő- és főzőkemencéje, Lebon Fülöp gázvilágítási eszméje, Raffelsberger Ferenc térképnyomási technikája, Kliegl József első egysínü vasútja és számológépe, Kempelen Farkas írógépe, Langereiter emelőgépe, Czimegh János tükörkészítési módszere, Károly Irén kohérerje, Kandó Kálmán elektromos mozdonya és Tihanyi, Okolicsányi, Mihály Dénes távolbalátó készüléke a magyarság műszaki tudásának legszebb bizonyítékai. A magyar mérnöki munkát hirdeti a malomipar minden újítása. E téren a világ tőlünk tanult. Mechwart Andrásnak e téren kifejtett munkájához méltán sorozhatjuk Németh János mezőgazdasági gépeit: rétkaszálóját és cséplőszerkezetét. A kontinens legnagyobb nyílású hídja, a fővárosi Erzsébet-híd az első, merevített lánctartókkal készült híd: magyar munka; Kherndl Antal elmélete alapján készült. Vásárhelyi Pál, a magyar mérnök eszménye, megállapította a vízmozgás törvényeit, pedig Galilei annak idején ezt mondotta: „Az égitestek mozgása felfedezésében, bámulatos nagy távolságuk ellenére is, kevesebb nehézséget találtam, mint a folyók mozgására vonatkozó vizsgálatokban, noha a szemünk előtt történik." Vásárhelyi Pál megoldotta azt, amit a rómaiak nem tudtak, hajózhatóvá tette az Aldunát. Megelőzően a világ egy helyén sem végeztek ilyen nagyszabású és rendkívül nehéz munkát. A magyar tudás, a magyar akarat, a magyar szív és a magyar kar véste be ezt a hajóutat a sziklákba mara-