Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

XI. Ifjúsági egyesületek

112 kongregációs tevékenységünk legfőbb célja. A Szűzanya tiszteletének előmozdítását, iránta való hűséges szeretetünknek elmélyítését és közben­járásának biztosítását szolgálta minden munkánk. Tudjuk, hogy meleg édesanyai szeretetével legtöbbet tehet érettünk Szent Fiánál. A diák­években érezzük leginkább szükségét annak, hogy eszményképünk legyen, hogy „tiszta fénysugár" világítsa előttünk az utat, amelyen járnunk kell, hogy szerető kéz irányítsa bátortalan lépteinket és ha téves úton járna lábunk, varázsával, erejével újra a helyes útra irányítsa, segítse életünket. A kongreganisták ezt az eszményképet keresik és találják meg mindig a Szent Szűz személyében. Kéthetenként, csütörtökön d. u. 4—5-íg tartott gyűléseink ezen eszmekörben mozogtak. Gyűléseinket azzal tettük változatosabbá, hogy a kongreganisták maguk is szerepeltek gyűléseinken. Előadások, szava­latok, zeneszámok, stb. szakították meg szokásos, áhítatgyakorlatainkat. Május 22-én, áldozócsütörtökön tartottuk meg a tagfelvételt. 18-cal gyarapodott a Szűz Anya kis lovagjainak száma, akiknek előkészítését Erényi Antal VI. o. kongreganista végezte lelkiismeretes buzgósággal és odaadással. A tagfelvételt dr. Gábriel Pál püspöki tanácsos, tanítóképző­intézeti igazgató végezte, kedves, közvetlen szavakkal vésve még egy­szer a fiúk lelkébe kongreganista kötelességüket és a Szűz Anya iránt való hűségük minden jutalmát. A kis-kongregáció prézese Merényi Engelbert tanár volt. A központi kongregánista sajtótitkárság a katolikus sajtó érdekében végzett buzgó munkásságáért kongregációnk sajtótitkárát, Helf László VI. o. tanulót külön jutalommal tüntette ki. Ugyancsak a központi kon­gregánista sajtótitkárság a „Jövő frontja" c. lap terjesztésére plakát­pályázatot hirdetett. Az ország összes kongreganistája közül bárki pá­lyázhatott. Vándor Ottó II. o. t., kiskongreganista a pályázaton II. díjat nyert, dicséretet kapott még kongreganistáink közül Windheim János V. o. t. Mindhármuk eredményes munkája szolgáljon buzdításul kongre­ganista társainak a katolikus sajtó terjesztésének munkájában. A Faludí Ferenc-önképzőkör. A középiskolának egyik kérdése az önképzőkörök időszerűsége. Hívei azt mondják, hogy feladatát, a diákság önképzését, önművelését, jelenlegi formájában el tudja látni. Hagyjuk meg több mint százéves hagyományait, ne változtassunk rajta semmit! Más pedagógusoknak ezzel szemben az a felfogásuk, hogy az ön­képzőkör időszerűtlenné lett, a mai diákságot nem tudja lekötni. Gyűlé­seire nem szívesen járnak s ott nem tanúsítanak semmi érdeklődést a pár dolgozó tagon kívül. Minek tehát a diákság vállára ezzel is terhet tenni: szüntessük meg az önképzőkört és legfeljebb valami ünnepélyren­dező bizottságot hagyjunk meg! Az első önképzőkört 1790-ben alapították a soproni ev. líceumban. A 19. század elején egymás után alakultak ilyen egyesületek. Az volt a cél, hogy a német kultúrális, nyelvi elnyomás ellen felvegyék a harcot. Nem külső, politikai, hanem belső küzdelmet folytattak. Az egyén ön­művelését magyar szellemben, a magyar nyelv, a magyar irodalom meg­ismerését, ápolását, művelését tűzték ki célul. Ez annál fontosabb volt, mert az iskolában ilyenről nagyon keveset vagy egyáltalán semmit sem

Next

/
Thumbnails
Contents