Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

XI. Ifjúsági egyesületek

113 tanítottak. Nevük sem önképzőkör, hanem Magyar Társaság volt. Egyszóval egyike volt ama visszahatásoknak, melyek az erős németesítő törekvésekre következtek. Szépen és sok haszonnal működtek ezek a Magyar Társaságok. A szabadságharc leverése után a központi kormányzat a magyar iskolákra is rákényszerítette az Entwurfot, az osztrák tanügyi rendszert. Természetes, hogy nem hagyta meg a Magyar Társaságokat sem. Ezek aztán önképzőkörré, gyakorló iskolává alakultak át és a Bach-korszak alatt is nemzeti szellemben folytatták működésüket. Itt ismerték meg az igazi magyar irodalmat, melyet az iskolában nagyon hiányosan és más beállításban kellett tanítani. A kiegyezéssel könnyebbség állt be, de az önképzőkörök lelkesen folytatták munkájukat. Miközben az önképzőkör napjainkhoz ért, kezdte elveszíteni jelentőségét. Az eredeti cél, amelyet a lelkes kezdeményezők a megalapításkor kitűztek, ma már kissé messze esik a modern ember lelkivilágától. Ma az irodalom nem „nemzetnevelő", inkább szórakoztató szó- és írásművészetté fejlődik. Azóta a középiskolai rendszeren egyik újítást hajtották végre a másik után, csakhogy megfeleljen a kornak. Csak az önképzőkör reformja késett és késik ma is. A fentemlített vélemények nem helyesek; igenis kell önképzőkör, mert önművelésre, a magyar nyelv ápolására mindig szükség van. De megreformált, megújított önképzőkör kell új célokkal, a kornak megfelelő modern szervezettel. Mert az szinte természetes, hogy a ma diákja egész közömbös e régimódi intézmény iránt. Az önképzőkör válságán nem nagyon segítenek helyi toldozgatások, változtatgatások — országos reform kell ide, hogy az önképzőkör is modern szervezettel, modern célokkal beállhasson a nemzetnevelő, nemzeti öntudatot, szellemet fejlesztő gondolat végrehajtói közé. Az önképzőkör idei vezetősége kénytelen volt belátni, hogy csupán szellemi munkával nem tudja lekötni az ifjúságot. Nem is volt ezért nagy gondunk a gyűlések gyakoriságára. A szakosztályok 3—4 gyűlést tartottak csak, de ezek műsora, hangulata kifogástalan volt. Nincs értelme, hogy középszerű szereplésekkel tegyük próbára a Kör tagjainak türelmét. Ezért csak közérdeklődésre számító, értékes előadásokat engedtünk előadni. Ellenben nagy célt tűztünk ki, hogy a fiúkat munkára, szereplésre késztessük. Húsz éve az intézet ifjúsága előadásokkal, gyűjtéssel annyi pénzt tudott szerezni, hogy 1926-ban felállíthatták a hős ciszterci diákok emlékművét. Időközben azonban mind több és több hős neve merült fel, amelyek sajnálatos módon lemaradtak az emlékműről. 22 dicső ciszterci diák hiányzott a hősi tábláról. Dr. Böröcz Marcell vezetőtanár ajánlatára az Önképzőkör célul tűzte ki, hogy ez új emléktábla felállítására a pénzt összegyűjti. Az intézet hősi halottainak fényképei is már évek óta várták a keretet. Az Önképzőkör nemes célja tehát az volt, hogy nyilvános előadásokkal, szereplésekkel a szükséges pénzt az emlékműre és a tablók kereteire összegyűjtse és ezzel megmozgassa, szereplésekre buzdítsa a fiúkat. Ezek mellett még tervbevettük, hogy Önképzőkörünk névadó10