Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

V. Német nyelvoktatásunk néhány kérdése

22 A házifeladat számonkérése és megoldása következik. Öt kérdésre kellett feleletet írni. A kérdések ezek voltak: Wann hat der Knabe ein Beil bekommen? Wohin hieb der Kleine mit seinem Beile? Was hat er gedacht, als er in den Garten gekommen ist? Wem gehörte das Bäumchen, das er umgeschlagen hat? Welche Obstbäume kennst du? A jobb előmenetelűek maguk szerkesztettek kérdéseket és feleleteket. Közös osztálymunkával beszéljük meg a helyes feleleteket. Egyegy tanuló kérdez, a másik felel és egy-két feleletet a táblára is írunk, hogy az írást gyakorolják és a hibakeresésben résztvegyenek. Az elvégzett olvasmányrész szavait, kifejezéseit kis mondatok alakjában őrzöm ellen. Először a szót magát kérdezem az alakjai miatt, de azután alsó fokon egészen egyszerű, felsőbb fokon a tanuló eddigi ismereteit jobban igénybevevő magyar mondatot fordíttatok, melyben a szó vagy kifejezés, de az aznapi és más grammatikai jelenségek is előfordulnak. így válik csak a tanuló sajátjává, ha a szavak és a kifejezések viszonyított alakjait megismeri és használni is tudja. A szó tudása beszéd szempontjából csak akkor érték, ha mondatot alkotunk vele, mert a szavak a mondatban élnek, s a mondatnélküli szó ismerete csak tehertétel az emlékezetben. Az idegennyelvü szót aránylag nehéz megjegyezni, mert izommozgásképzetekkel van összekapcsolva. Amikor a szót mondatban, viszonyított alakban használjuk, a beszédkészséget fejleszti és actívvá teszi az így jól megforgatott szóanyagot. így a beszéd szerves részévé lesz. De ne terheljük meg a tanulót túlságosan és ne vegyünk fel egyik óráról a másikra 12—14 új szónál többet tartalmazó szövegrészt. Inkább keveset, de ezt jól! A szókérdezést és viszonyított alakban való számonkérését egyetlen órán sem szabad elhagynunk. De legven gondunk arra is, hogv a régebben elsajátított szóanyagot újból megforgassuk, ismételjük. Megemlítem pl. ezt a szót, „a kert". Elmondják a szótári alakjait: Der Garten-s —. A tanulók most régebbi ismereteik felfrissítésével ily mondatokat szerkesztenek: Die Gärten sind schön; unser Garten ist neben dem Haus; Im Garten sind schöne Blumen; ich gehe gerne in den Garten und setze mich dort auf die Bank stb. Az olvasmányrész felolvasásakor nagyon ügyeljünk a helyesejtésre, a mondatritmusra, utána javíttassuk vagy javítsuk ki az ejtett hibákat. Magyarra a számonkérés alkalmával csak itt-ott fordíttassunk, főleg akkor, ha a rossz mondatritmusból, vagy hangsúlyozásból arra következtetünk, hogy a tanuló nem értette meg a szöveget. A nyelvtanilag világos és a kifejezések és szavak tekintetében is már jól begyakorolt szövegrészt megbeszéljük tanítványainkkal kérdés és felelet alakjában. E beszédgyakorlatoknak alkalmazkodniok kell a tanulók szókincséhez, tehát csak olyan szavak és kifejezések szerepeljenek a beszélgetésben, melyek nem ismeretlenek a tanulók előtt. De már alsó fokon is arra kell ügyelnünk, hogy a tanulók egész mondatban feleljenek, mert a hallott vagy olvasott szöveget csak akkor értették meg igazán, ha a mondatban szereplő szók közti viszonyt felfogták. Alsó fokon a tanár a szövegből kérdést intéz az egész osztályhoz, 1—2 tanuló elismétli a kérdést, és egy másik tanulótól