Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

V. Német nyelvoktatásunk néhány kérdése

17 előtt rövidek. Egymás mellé állított példákon gyakoroljuk: offen — Ofen; wissen — Wiesen; kämmen — kämen; Hölle — Höhle; Stadt — Staat; Lamm — lahm. A rövid „e" kiejtésénél arra kell ügyelni, hogy ne legyen túlságosan nyilt. Gondosan kell begyakorolnunk az igekötö és a ragokban előforduló rövid és hangsúlytalan ,,e" hangzókat: Léber, Gebét, Gebirge, Beámter, bezáhlen. 3. A kettős magánhangzók kiejtése tanulóinknak szokatlan, és nagyon gyakran eltévesztik. Az ,,au" kiejtése még a legkönnyebb, ezt ismerik az „autó" és „augusztus" szóból. Nagyobb nehézséggel jár az ai, ei, äu, és eu kiejtése. Hasonló a magyar: Lajta — Leitha; Majna — Main szavakhoz, csak nyíltabb „a"-val kell kezdenünk. Az äu és eu hangzókat sokat kell gyakorolnunk, sokszor javítanunk. Példák: Häuser — heiser; Mäuse — Meise; Häute — heute; heiter. 4. A német p, t, k mássalhangzókat, különösen a szó elején, gyenge hehezettel ejtsük: Park, Peter, Paul, tönen, Tor, Koch, Kant. 5. A b, d, g a németben csak a szótag kezdetén zöngések, különben zöngétlenek: Besen, — Dieb, Gewalt — Zug. A szóvégi -ig-ben a „g" hangzót hehezettel ejtjük, mint az ich-ben, de zárt hangzó marad a szóban. Tehát: freudig, de freudige. 6. Ügyelnünk kell arra, hogy a „ch" hangzót ne ejtsék ,,k"-nak: Bach — Bäche; Buch — Bücher, Loch — Löcher. Az egyszerű „h" kiejtéseket is sokszor kell gyakorolnunk. Különbség van a kiejtésben, ha a szó elején van, vagy összetett szavakban, mint Hand, haushoch, Gehalt, vagy a szóközépen: Ahorn, valamint a ,,-heit" képzővel végződő szavakban: Gleichheit, Krankheit és végül, amikor ,,h" nyilt szótagban van, és nem szabad kiejteni, csupán az előtte álló magánhangzó nyújtására való: gehe, wehe, ziehe. A tanár a német szöveg bemutató olvasásakor figyelmezteti a tanulót arra is, hogy a magyar nyelvben a szóhangsúly mindig az első szótagon van, a német nyelvben azonban nem mindig. Akkor nem, ha hangsúlytalan be- ge- ent- er- ver- zer- és az el nem váló, tehát szintén hangsúlytalan: durch- wider- über- um- voll- misz-igekötővel kezdődik a szó. Nem baj, ha a tanuló a hangsúlyos szótagokat kezdetben nagyon érezteti, de állandóan figyeljünk a hangsúlytalan szótagok helyesejtésére. A ragokban előforduló hangsúlytalan „e" se kerülje el figyelmünket. A német zenei hangsúly főleg a kérdőmondatokban különbözik a magyarétól. A német a kérdőmondatban a vége felé felfelé száll a hanggal, a magyar ellenben nem. Hogyan gyakoroljuk a helyesejtést? A legeredményesebb a gyakorlás, ha értelmes, összefüggő szöveget veszünk alapul, bár, főleg kezdetben, egyes hangok és hangárnyalatok elsajátítása is szükséges. A kiindulási alapot a hallási gyakorlatok képezzék. Sok ember azt hiszi magáról, hogy minden hangot helyesen fel tud fogni. Nem veszik azonban figyelembe azt a tényt, hogy a fül az anyanyelv hangjaihoz szokott hozzá, és az idegen nyelv szokatlan vagy ismeretlen hangjai kisiklanak felfogóképességük alól. Ezért a tanuló az új anyagot először a fülével fogja fel, és e hallás előzze meg az olvasást és az írást. 2