Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

V. Német nyelvoktatásunk néhány kérdése

18 Ha e hallási gyakorlatokkal már akusztikus emlékképek keletkeztek, akkor a beszélőszervekre kerüljön sor, és gyakorlással utánozzák a hallott szöveget. A motorikus beidegzés és az akusztikus emlékképek egyre hajlékonyabbá fogják tenni a beszélőszerveket a német mondat, szó és hang helyesejtésére. Hosszú, következetes fáradozás szükséges, hogy az anyanyelv hangjaira beállított beszédszervek az új hangokat helyesen ejtsék. És ha érdekessé tudjuk tenni e gyakorlatokat, akkor tanítványaink nem únnak bele a sokszori ismétlésbe és nem fognak belefáradni. A folyamatosságot kezdetben is egész, de egyszerű mondatokon gyakoroljuk, hogy a tanulók a mondatritmust elsajátítsák. Mondatból induljunk ki tehát, és csak ezután következzék az egyes hangzók, szavak vagy beszédszervek helyes beállításának gyakorlása. Más tevékenységet fejtünk ki, ha halljuk vagy olvassuk a nyelvet, és ismét más lesz, ha beszéljük vagy írjuk. Előbbi esetben passiv, receptív, utóbbiban pedig activ, productiv szerepet tölt be. A nyelvtanulás szempontjából a legnagyobb szerepe és jelentősége az activ tevékenységnek, elsősorban a beszédnek van. A nyelv ugyanis a hang- és szóképzetek, beszélőmozgásképzetek, látási- és írásmozgásképzetek kölcsönhatásából tevődik össze, és ezekhez még tárgyképzetek és érzelmi elemek járulnak. A főszerepet a hang- és beszédmozgásképzetek játsszák. Ebből következik, hogy különös súlyt kell vetni a beszédre, a beszédgyakorlatokra. De ugyanazon az órán az olvasásra és írásra is kell gondolnunk. De hogyan osszam be az órát, hogy mindent elvégezhessek, és hogy a következő óra anyagát is gyümölcsözően előkészíthessem? Vegyük alapul: „Ich mag nicht lügen" c. olvasmányt Bitter—Puhr V. oszt. olvasókönyvéből (80. oldalon). Óravázlat. Az óra anyaga: Ich mag nicht lügen c. olv.-ból a fele (9 sor). Nyelvtanból: cselekvő igeragozás. I. A cselekvő igeragozás gyakorlása. A házi feladat számonkérése (5 kérdésre írásban felelni). A szöveg szavainak kérdezése rövid mondatokban. Az olvasmányrész felolvasása. Beszédgyakorlatok. Egy-két kérdést és feleletet a táblára és a füzetbe írunk. A tanulók egymással beszélgetnek az óra anyagából. Tartalmi összefoglalás. Elénekeljük: Es klappert die Mühle... II. Bemutató olvasás. A tanulók mondatról-mondatra elolvassák az új szövegrészt, az új szavakat, kifejezéseket megbeszéljük és a táblára írjuk. Magyarra fordítjuk. Az új szavak és kifejezések begyakorlására mondatokat szerkesztünk, ezeket a táblára és a füzetbe írjuk. A házi feladat kitűzése. I. A cselekvő igeragozás gyakorlására az első mondatot veszem alapul egyszerűsített alakban: Ich gebe einem Knaben ein Beil, és végigmegyünk minden időn. Azután az olvasmányrész szavait kérdezem, először alakjuk szerint, de rögtön utána magyar mondatokat szerkesztek a viszonyítás miatt: a balta, das Beil-es-e; a fiúnak baltája van: der Knabe hat ein Beil; adni: geben, a, -e; valaki a fiúnak egy baltát adott: jemand gab dem Knaben ein Beil, vagy .... jemand hat dem Knaben ein Beil ge-