Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VIII. Adatok az 1939/40. iskolai év történetéhez

51 Külön időt fordítottunk arra, hogy a fiúknak alkalmuk legyen komolyan lelkük mélyére pillantani s az ott fel-felbukkanó rosszat megelőzve és legyőzve komolyabb lelkiéletet élni. így nemesedik és tökéletesedik a lélek. Az idei szent gyakorlatokat márc. 6—9. napjain tartottuk meg. A belvárosi templom átalakítási munkálatai miatt az idén is csak egy csoportban végezte az ifjúság a lelkigyakorlatokat, amelyeket Hajós György dr., c. kanonok, teológiai tanár vezetett. Május 12-én a székesegyházban 60 tanulónk részesült a bérmálás szentségében. Hazafias nevelés. A hazafias nevelés nem merülhet ki a Kozma Andortól ostorozott könnyű hazafiságban, amely jobbjával szívére üt és közben ezt ismételgeti, én szeretem hazámat; nem Jókai optimizmusában, a tőle megrajzolt magyar mult ragyogó fénykoszorújában. Igen, a lelkesülésre is szükség van, de méginkább a munkás hazaszeretetre, mert a magyarság európai helyzete Szent István óta változatlan. A magyarság mint dunai gát ezer esztendő óta két hatalmas és egymással vetélkedő népi öntudat, a germán és szláv hullám ütköző vonalán áll. És itt, a gáton őrködőknek nem csak katonai honvédelmet kell teljesíteniök, hanem a szellemi honvédség szolgálatát is el kell látniok. Ez a szellemi honvédelem örökké éber szellemet és éber faji öntudatot igényel. Szükséges tehát tudnunk, kik vagyunk, mik vagyunk, mi a multunk, jelenünk és jövőnk. Önmagunkat, népünket, országunkat épúgy kell ismernünk, mint ismeri a művelt angol, francia, német és olasz a magáét. A magyarság, a magyar faj, föld, társadalom, az egész magyar élet ismerete minden vonatkozásban így elemi kötelességünk. Ez az ismeret nem puszta lelkes nacionalizmus, hanem valódi hungarizmus. Az elsőt szolgálták az iskolai ünnepségek, a nagy emberek, példaképek, események és nemzeti ünnepnapok megülése: így a tisztelgés az országzászló előtt, az első magyar herceg, a birodalomalkotó Mátyás király, a márciusi napok megemlékezése, az aradi vértanuk, a limanovai hősök, a világháború hősi halottai áldozatosságának megelevenítése, a kormányzó urunk húsz éves kemény férfierényének megbecsülése; a másodikat a nemzeti irodalom, történelem, föld- és néprajz fokozottabb és mélyebb tanítása, az ismeretterjesztő hazai kirándulások és filmek rendszeresítése, az önképzőköri munkában, a cserkészetben és leventeségben a magyar önismeret elmélyítése, a diákkaptár-mozgalomban az ifjúságnak megszoktatása az anyagi előrejutáshoz, leventeintézményben a társadalmi osztályokkal történő érintkezés és kiegyenlítődés. Ha tehát a jövőben a motorizált dandárok, a harci kocsik és bombavetők nem is adnak elegendő védelmet, mert kis népek sohasem tudnak szembeszállni nagy hatalmak hadi gépezetével, az erkölcsi erőforrások gyarapítása és tartalékolása lesz a nemzeti élet megvívhatatlan vára. Magyar önismeret vezet e vár építéséhez, közös nagy emlékek a múltból, és közös akarat a jelenben; és akkor a soproni gyepű és az orosz kapu között élő magyar ifjúság vezető férfi korában nem lesz zúgó ár, mely szétzúzza a dunai gátat, hanem ellenálló belső erő marad, megmozdulása nem lesz mindent elnyelő örvény, hanem nekifutó lejtő, melyen bejut a döntőbe, magyarságunk fönnmaradásához. Ismerjük meg jól önmagunkat és higgyünk rendületlenül az elpusztíthatatlan, örök magyarságban, ez a mi hazafias nevelésünk vezércsillaga. 3*