Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VIII. Adatok az 1939/40. iskolai év történetéhez

52 Testnevelés az első félévben heti 3, illetve négy, a második félévben heti 3 órában, elméleti és gyakorlati kiképzésből állt. Felöleli a modern testnevelés összes ágait és intenzíven karolja fel a nemzetvédelmet is, melynek gyakorlati és elméleti kiképzésére a III—VIII. o. tanulói — mint leventék — minden szerdán d. u. 3—6 óráig vettek részt. A cél, hogy hazánknak majdan fegyelmezett, bátor, munkabíró, nehezebb feladatokat is megoldani tudó polgárokat neveljünk, de így sem tévesztjük szemünk elől, hogy ezt a célt nem túlzások által lehet elérni, hanem csak rendszeres, céltudatos munkával, türelemmel és megértéssel. A fegyelmezett magatartást kívánó rendgyakorlatok, a bátorságot és önfegyelmezést kívánó szergyakorlatok, az ügyességet és küzdeni tanító atlétika, a lelket elevenítő játék, lelket-testet nevelő hatása meglátszik tanulóinkon. Egészségvédelem. Az 1939—40. tanévben rendszeresen folytattuk a tanulók orvosi vizsgálatát. Az orvosi vizsgálaton a tanulók megjelenése osztályonkint kötelező volt. Az egészségtantanár iskolaorvos időközbeni három hónapos katonai szolgálata miatt eddig csak az első, második, harmadik és negyedik osztálybeliek kerültek tervszerű orvosi vizsgálat alá, de nagy számmal keresték fel az orvosi rendelést más osztálybeli tanulók is. Az iskolaorvosi működés elsősorban a megelőzés, a praeventio gondolatát szolgálta, vagyis a minden szervre kiterjedő vizsgálat a tanulók rejtett szervi elváltozását kutatta, ezekről a szülőket írásban értesítette. A szülők minden alkalommal hálásan fogadták az orvosi tanácsokat, s csak szórványos azon esetek száma, amelyekben nagyrészt gazdasági okok miatt az orvosi intelem eredménytelen maradt. Az egészségügyi feljegyzés a lefolyt betegségek adatain kívül a szülők, a testvérek egészségi állapotaira is kitér, tartalmazza a tanulók tápláltsági fokát, csont-, izom-, izületi rendszerét, a mandulák, a fogak, a tüdő, a szív, hasiszervek és idegrendszer, látó- és hallószervek állapotát. Minden esetben figyelemmel van a vesék, vérképzőszervek, továbbá a pszihe és beszéd esetleges kóros állapotaira. Szükség esetén röntgen és egyéb, az iskolai rendelőben el nem végezhető szakvizsgálatok elvégzését kéri. A tanulók között nagy számban fordultak elő gyengébben tápláltak és vérszegények, de főleg a rossz fogazat, lábboltozatsüllyedés és tüdőhilusfolyamat a leggyakoribb megbetegedés. Teljesen egészségesnek bizonyult az átvizsgált tanulók közül az első osztályban 13.8°/o, a második osztályban 24.63%, a harmadik osztályban 18.68%, a negyedik osztályban 11.53%. Rossz fogazató az első osztályban a tanulók 24.6%-a, a másodikban 20.38%-a, a harmadikban 32%-a, a negyedikben 15.41%-a. Tüdőelváltozás, főleg hilusfolyamat miatt beteg az első osztályban a tanulók 6%-a, a másodikban 1.46%-a, a harmadikban 5.33%-a, a negyedikben 1.42%-a. Szívelváltozású az első osztályban a tanulók 3%-a, a másodikban 2.89%-a, a harmadikban 9.32%-a, a negyedikben 4.29%-a. Végtag-, főleg lúdtalpelváltozású az első osztályban a tanulók 23%-a, a másodikban 15.05%-a, a harmadikban 20%-a, a negyedikben 11.53%-a.