Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

V. Német nyelvoktatásunk néhány kérdése

20 a) A kísérő szócska nélküli jelző minden esetben a határozott névelő megfelelő ragjait kapja: schöner Garten, grosze Stadt, kleines Kind. b) Ha a határozott névelő, vagy a sing, nom.-ban -er-, e-, es-re végződő kísérő szócska áll a jelző előtt, akkor először az -e-re végződő hímnemű főnevek ragozására utalok: der Knabe, der Riese. Ezek elrago­zása után melléknevekből képezek -e- képzővel főneveket: der Schöne, Grosze, Kleine, die Schöne, Grosze, Kleine, das Schöne, Grosze, Kleine. Figyelmeztetem a tanulókat, hogy éppen úgy ragozom a melléknévből képzett főneveket, mint az -e-re végződő hímnemű főneveket. A nő­nemű és semlegesnemű nom. és acc. megegyezik, tehát -e, különben minden esetben -n-ragot kap. És ha ezt a melléknévből képzett főnevet jelzővé teszem, ugyanígy ragozzuk, csak kis kezdőbetűvel írjuk, tehát: der schöne Wald, die grosze Stadt, das kleine Kind. c) Ha a melléknévből képzett főnév előtt a határozatlan névelő, vagy a nemet meg nem jelölő szócska áll, akkor a hímnemet a főnéven -r, a semlegest -s betűkkel fogom megjelölni, tehát: ein Schöner, eine Schöne, ein Schönes. A többi esetben úgy ragozom, mint: der Kleine, die Kleine, das Kleine. Ha pedig jelzővé teszem, akkor ezt írom az el­hallgatott főnév elé, de kis betűvel, tehát: ein schöner Wald, eine grosze Stadt, ein kleines Kind. Ha tehát a kísérő szócska nem mutatja a nemet kifejező ragot, akkor a jelző veszi azt át. Az állítmányi melléknév a német nyelvben változatlan marad. A magyarban a többesszámban ragozzuk. A tanuló gyakran elhibázza, ha nem gyakoroltuk eléggé. Tehát: Die Schule ist schön; Die Gärten sind grosz (a kertek nagyok); die Klassen der Schule sind zu klein (az iskola tantermei túlságosan kicsinyek). A legfőbb bajt azonban a szórend okozza. Figyelmeztetni kell a tanulót német nyelvoktatásunknak már a kezdetén az alany és állítmány, csakhamar pedig az egyes bővítmények helyére, és ezt a bővülő szó­rendet be is kell gyakorolnunk. Éppen így az összetett igealakok, vala­mint az elváló igekötő helyét is. Amikor pedig olvasmányaink a szórend minden fajtájára már bőséges anyagot, példákat nyújtottak, állítsuk össze közös osztálymunkával áttekinthető táblázatát és csatoljuk hozzá a használati utasítást. Vegyünk alapul egy példát és állítsuk össze a szórendet egyszerű és összetett időben, módbeli segédige nélkül és mód­beli segédigével. Utóbbit a tapasztalat teszi indokolttá. Sokszor tapasz­taltam, hogy a módbeli segédige nehézséget okoz a szórend helyes alkal­mazásában. Nem közlöm itt a mondatrészek helyét; e szabályokat alkossa meg a tanuló a tanár irányító, lépésről-lépésre haladó vezetésével: Egyenes szórend: Der Vater ging gestern in den Wald hinaus. ist hinausgegangen. „ „ wollte ,, „ ,, ,, hinausgehen. „ „ hat „ „ „ „ hinausgehen wollen. Használjuk: 1. Kijelentő mondatokban. 2. Kérdő mondatokban, ha a kérdő névmás az alany. 3. Tárgyi mellékmondatokban, amelyekben a kötőszó elmaradt. 4. aber, auch, denn, oder, sondern, sogar, nämlich, und, SO t rohl — t als auch, weder — noch, nicht nur — sondern auch — után..

Next

/
Thumbnails
Contents