Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

III. † Bitter Illés

8 mit nem lehet megtanulni. Hatalmas munkabírása vagy talán inkább eszményi munkaszeretete könnyűvé, természetessé, szinte magától érthetővé tette nála az alkotást. Amit pedig alkotott, az biztos alapon, szilárdan állott. Félmunkát sohasem végzett. Ez a már itt, pécsi kezdő tanár korában kifejlődött ritka képessége vitte, irányította, hatotta át és vezette nagy eredményekhez Bitter Illést egész életpályáján. Amikor pécsi tanárkodása első éveiben átvette a gimnáziumi énekkar vezetését, új szellem áradt a munkájából. A belvárosi templom kórusáról a diákmiséken addig alig ismert énekharmóniák hangzottak fel. Valami új volt ez a korábbi időkhöz viszonyítva, amikor bizony még gyermekkorát élte ott a kari éneklés. Zenekart is szervezett a diákokból, ami akkoriban még igen nagy szó volt, hiszen alig folyt Pécsett számbavehető rendszeres zeneoktatás, az akkori zeneiskola nem is hasonlítható a mostanihoz. Ennek a zenekarnak volt első hegedűs tagja Surányi Miklós is, a korán sírba szállt kiváló író. A szervezések munkája áttolódott társadalmi térre is. Bitter Illés átvette az akkor még csak néhány év óta fennálló Pécsi Katolikus Kör igazgatását. Itt mutatkozott meg igazában teremteni tudó ereje és csodálatos energiája. Rövid idő alatt pezsgő, lüktető életet varázsolt a szunynyadó körbe. A város leglátogatottabb, legaktívabb, legvirágzóbb és kétségtelenül legnépszerűbb társadalmi egyesülete lett Bitter Illés vezetésének korában a Pécsi Katolikus Kör. Ennek nagy jelentőségét csak akkor foghatjuk fel egészen, ha meggondoljuk, hogy az a kor volt a liberális világnézet uralmának fénykora, amely mindennek inkább kedvezett, mint bármiféle katolikus megmozdulásnak. Bitter Illésnek sokszor voltak kemény küzdelmei ezzel az eszmeáramlással, de mindig ő győzött. A Pécsi Katolikus Kör immár országosan ismertté vált ádventi és nagyböjti felolvasó estéinek azt a stílusát, amely mint ezeknek az estéknek külön egyéni stílusa lett példátadóvá, tisztán Bitter Illés fáradhatatlan munkálkodása, leleményessége és müízlése teremtette meg. Alatta váltak ezek az esték Pécs kulturális életének nevezetes megnyilvánulásaivá. Volt akkor a körnek külön férfidalárdája, női kara, vegyeskara, állandó zeneegyüttese, nagy műkedvelői gárdája. Persze mindezeket Bitter Illés szervezte meg, irányította, tanította, vezényelte és tartotta együtt. 129 estét rendezett a katolikus körben. Bitter Illésnek e mellett nagy része volt a Pécsi Egyházi Zeneegyesület, a Pécsi Zenekonzervatórium, a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesülete létrejöttében, továbbá a „Dunántúl" napilap és nyomda megalapításában. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök 1907-ben megbízta a „Mi Asszonyunk"-ról nevezett női kanonok-szerzetesrend pécsi felsőbb leányiskolájának megszervezésével és igazgatásával. 1912-ben Békefi Rémig dr., zirci apátúr rendelkezése elhívta Pécsről, hogy átvegye az új budai gimnázium vezetését. Fájó szívvel búcsúzott tőle az a város, amely törvényhatósági bizottsági tagjának is megválasztotta volt, de meg kellett hajolni a változhatatlan előtt. Pécs elvesztette a 22 évig itt dolgozó és alkotó Bitter Illést, mert máshol még nagyobb szükség volt nagyszerű képességeire. Ami ezután következik, az már az egyetemes magyar közművelődés és a magyar katolicizmus történetének annaleseibe kívánkozik. Bitter Illés megszervezi és naggyá alkotja a budai Szent Imre gimnáziumot.