Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

VII. Kitaibel Pál Baranyában. Bevezetés. Irta: Horvát Adolf S. 0. Cist. Kitaibel Pál (1757—1817) egyike a legnagyobb egyetemes tudású magyar természetkutatóknak. Bár kiváló vegyész, kőzet- és talajkutató, geográfus és technológus is volt, mégis a botanikában dolgozott a legtöbbet. Életével és munkájával sokan foglalkoztak. (Bővebben 1. az irodalommal együtt Gombocz E.: A magyar botanika története.) Kitaibel baranyai útjainak eredeti, német nyelvű naplóit megfejtette és sajtó alá rendezte: Gombocz Endre dr. múzeumigazgató. Munkájáért e helyen is hálás köszönetet mondok. (Német szöveg az 50. oldalon!) A szövegek lefordítását, a régi növénynevek megfejtését, a helyi és tárgyi vonatkozású szövegfordításokat, sok esetben megfejtéseket magam végeztem el. A helyneveket legnagyobbrészt a jelenleg használatos elnevezéseknek megfelelőleg használom. Ha a 1 :75.000-es katonatérképeken sem találtam meg a helyneveket, akkor tartottam meg a Kitaibelféle helyesírást. Hasonlóképen jártam el a népies magyar neveknél is. Az alkémista jeleket Szathmáry László felsőkereskedelmi igazgató segített egy-két esetben megfejteni. A szöveg megértéséhez szükséges néhány helytörténeti jegyzetet Szentkirályi István pécsi kanonokkal történt előzetes megbeszélés után írtam meg. Kitaibel Pál 3 ízben járt Baranyában. Először 1799-ben az ú. n. baranyai útja alkalmából, másodszor és harmadszor 1808-ban Szlavóniába menet és jövet. Ezeknek az utaknak nem Baranyában megtett szakaszairól Gombocz Endre idézett művében olvashatunk. Kitaibel Pál utazásai alkalmából Magyarországom 20.000 kilométer utat tett meg. Ebből közel V2 ezer kilométer Baranya vármegye területére esik. Itt 40 napig tartózkodott, ez alatt az idő alatt 25 kirándulási napja volt, mely alatt 530 növényfajt jegyzett fel és 1.410 növénylelőhelyet közölt.

1 A napló elolvasásából kitűnik azonban, hogy nem csak a növényeket és állatokat figyelte meg és írta le, hanem a kőzeteket, talajokat, ásványvizeket, folyókat és patakokat, hegyeket és dombokat, síkságokat épúgy élesen megfigyelte és pontosan leírta, mint a földmívelés és állattenyésztés, bányászat és ipar kihasznált és kihasználható természeti kincseit, valamint történeti emlékeket és néprajzi, gazdasági viszonyokat egyaránt megfigyelte és leírta a természeti szépségekkel együtt. A nagy magyar természetkutató részletekben elvesző alaposságánál csak egyetemlegesen nagy és átfogó, de azért mindég pontos és tökéletes universalítását tudjuk jobban csodálni. Az igazi nagy ember bontakozik ki a sárguló naplókból szemünk elé. A mellékelt térkép az utak áttekintését könnyíti meg. 1 Kitaibel hagyatékából eddig kb. 100 növényfajt közöltek Baranya vármegye területéről. Kitaibel által közölt növényeket majdnem mind megtaláltam. Tehát azóta nem változott meg lényegesen a baranyai flóra képe. Érdekes, hogy egyes fajoknak igen sok lelőhelyét hozza. (Helleborus, Cephalaria transsilvanica.) Mecsek és a Nagyharsány-hegy között elterülő területről közölt adatai azért érdekesek, mert innen más nem igen közölt. De ezen kívül még több baranyai táj növényzetét írja, ahol eddig még nem kutattak. Például a beremendi hegyét,