Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

I. Szent Mór pécsi püspök jubileumára

5 kegyelem hatása alatt kiformálódik személyisége és életeszménye: az önmegtagadó jámbor élet a vértanúságnak titkon remélt pálmájával. Hittudományi elmélyedése és lelki fejlődése párhuzamos. A szentírásból és a szentatyákból szerzi harmonikus lelkiéletének szilárd alapját, mélységes és alázatos hitét. Lelke ebből a szempontból egyenes és töretlen fejlődésű. Szillogizmusbizonyító formafaragás, észiorna helyett mélységes hit, a klasszikus írók élvezése, a költőkben való gyönyörködés helyett a szentírásnak megvilágosító boldogsága, szórakozások helyett egész életre szóló nagyböjt a tápláléka. Mór Krisztus katonája, mert fegyelem alatt él. A regula, a rendi szabályok igáját veszi nyakába. Vállalja a házi rend megtartását, az imádságot és munkát elvonultan a külső világtól csendben és magányban. Ebben a csendben fejlődik, épül Mór lelke. Mikor a napirend éjfél után két óra felé a karimára szólítja, nesztelenül megy helyére. A zsolozsma elvégzése után, még ha fiatal teste kívánná is az álmot, nem megy vissza a közös hálóterembe, hanem ott marad a iemplomban. Ájtatoskodik az oltároknál, elvonul a templom zugába, hogy az éjtszaka csendjében meleg páros beszélgetésbe kezdjen az Ürral. Még ha a király szólítaná is meg, első számára a hűség. Hogy ez az iga édes legyen, a zsoltároknak, himnuszoknak méze, az Oltáriszentség édes kenyere a tápláléka. A benső fegyelem kiárad egész lényére. Béke, csend, a szív nyugalmát takaró komolyság sugárzik róla. E lelkibékét és nyugalmát szokatlan esemény töri meg 1027—1029 között. Szent Imre újra megjelenik Pannonhalmán és régi lelkitestvérének szentségét a liliomszál 7 csókkal hirdeti. (Az 1341. évi pozsonyi misekönyv szavai.) Szent Imre belelátott a férfiú-Mór szívébe, és ez a találkozás hamarosan az apáti pásztorbotot nyomta kezébe, majd Bonipert püspök áthelyezésével a pécsi püspöki székbe emelte. Hogy Mór 30—33 éves korában 1030 tájékán valóban pannonhalmi apát lett, ezt szintén maga írja meg önmagáról. Püspökmivoltát több, igen komoly helyről igazolhatjuk, sőt a Pray-kódex évkönyvszerű bejegyzése még az évet is megmondja: 1036. Apátsága idejéről csak azt tudjuk, hogy vagy a szenthegyen, vagy a zobori monostorban összejön Fülöp zoborhegyi apáttal, beszélget vele a két jámboremlékű Nyitra-vidéki remeteszerzetesről, Andrásról és Benedekről, akik már 1015 és 1018 óta nincsenek a földön, de szent hírük mind nagyobb hullámokban terjed. Fülöp apát megmutatta Mórnak az András testéből kivont vezeklőöv ereklye-láncot és önként felajánlja neki a lánc egy darabját. Sokkal mozgalmasabb és gazdagabb eseményekben püspöksége. Mór igazi rátermett főpap, apostoli lélekkel vigyáz Szent István nyugati kereszténységére. Kiterjedt egyházmegyéje több mint kétszerese a mainak. Területén erdőrengetegek, hatalmas árterületek vannak, kevés még a szántóföld. Lelkipásztori munkája tehát akkor még missziós-hitterjesztő munka. Templomai szükségtemplomok. Gondoskodott is apostoli lelkű, képzett munkatársakról. Magyar nyelven hirdette az evangéliumot, így híveire jobban hatott. Hozzálátott egyházmegyéje közigazgatási megszervezéséhez is. Szoros kapcsolatban állott az egyházi és világi méltóságokkal és biztosan sokat érintkezett a szent királlyal. Mégis legjobban áldozatos egyéni jópéldájával nevelt és térített.