Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

I. Szent Mór pécsi püspök jubileumára

6 A pécsi székesegyház első építője a francia származású Bonipert püspök. Minthogy ilyen nagy alkotás létesítéséhez hosszú évekre van szükség, egészen bizonyos, hogy elődje megkezdett művét alatta kellett folytatni és befejezni. Ez a hagyomány szerint Péter király anyagi segítségével meg is történt. Mór püspökre sok és súlyos kereszt is nehezedett. Látnia kellett gyermektelenné vált, öregedő nagy királyának lelki tépelődéseit az utód kérdésében. El is kellett temetnie. Álmatlan éjtszakákat okoztak neki Péter igazságtalanságai, Aba Sámuel garázda uralma. Amikor kitört Vatának és társainak lázadása 1046-ban, Pécs körül helyi felkelések támadtak. Ezek elől kénytelen volt menekülni. Azután Székesfehérvárra utazott és ott 1047 elején két életben maradt püspöktársával I. Endrét királlyá koronázta. Bizonyára ő tanácsolta Endrének, folytassa Szent István munkáját, mutassa meg, hogy koronájával Istvánnak a szellemét is örökölte. Bizonyára ő sugalmazta, hogy a Balaton partján, ahonnét hadba szálltak Koppánynak csapatai, ahol Vászoly is lázadást szőtt a szent király ellen, ott alapítson Endre a kiengesztelődés szellemében monostort. 1055-ben az I. Endre alapította tihanyi apátság alapítólevelét kézjegyével hitelesíti. Szent István műve most lett teljessé: ellenei kezet fogtak hűséges híveivel, a monostor szelleme meghódítja Koppány és Vászoly népét, így képviseli Mór az uralkodók változásai, az Istvántól rendelt püspökök halála után a szent király szellemének folytonosságát. Nemes egyénisége, személyes varázsa mindjobban hat. Mór lesz a Szent István után következő évtizedeknek legtiszteltebb és becsültebb főpapja. 1057-ben Radó nádor lelkiatyjává választja, Potho somogyi ispánnal együtt egyházmegyéjében jelentős alapítványokat tesz. Az uralkodóház is szerette. Péter állítólag Pécsett kíván eltemetkezni, Endre nem felejtette el, hogy Mór koronázta királlyá, Béla Mór megyéjében, Szekszárdon alapít bencés apátságot, Salamon Pécsett ünnepli meg unokatestvérével, Géza herceggel történő kibékülését. 1064 húsvétvasárnapjára itt Mórnál adnak egymásnak találkozót, sőt a győri kibékülés megerősítésére és hódolatának jeléül az ünnepi szt. mise alatt maga Géza herceg teszi fel Salamon fejére a koronát. Az ünnepséget nagy vigalom, de szomorúság is követte, mert a hétfőre virradó éjtszaka kigyulladt a püspöki templom a környező palotákkal együtt. Mórra új gondok vártak: elpusztult templomának és székházának helyreállítása. így lett székesegyházunk második alapítója, amikor azt a tűzvész után, ha nem is teljesen, de mégis újjáépíttette és felszentelje. E húsvéti látogatás tette Mórt íróvá. Az együttlét órái alatt szóba kerültek a Zobor-hegyi bencés-remeték, András és Benedek, sőt a püspök megmutatta az András testéből kivont vezeklőöv ama láncdarabját is, amelyet Fülöp apáttól kapott. Géza herceg el is kérte tőle. Bizonyosan a szent remeték életéről folytatott beszélgetés kapcsán villant meg Mór fejében, írjuk meg életrajzukat. Csakugyan a látogatás emlékére meg is szövegezi Szent Zoerard-András hitvalló és Szent Benedek vértanú remeték legendás életrajzát. Egyszerű cicomátlan latinsággal, különösebb stílusérték nélkül, nyomtatásban két nyolcadrétre terjedően írja meg a két zoborhegyi lengyel bencésnek kifelé igazán kis életét: remetéskedésüket, munkás, imádságos életüket, hősies önmegtagadásukat és a