Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936

V. Adatok az 1936/37. iskolai év történetéhez

36 kalocsai érsek, v. b. t. t. Mosonyi Dénes dr. prelátus-kanonok kíséretében, P. Przezdiecki Pius, a pálos-rend generálisa P. Motylewski Norbert czenstohowai prior és Pfeiffer Gyula, udv. tanácsos társaságában. Megtekintették intézetünket Gadó István, a budapesti büntetőtörvényszék elnöke, Baranyay Jusztin dr., egyet, nyílv. r. tanár, Kemenes Illés dr., budapest-vidéki tanker, kir. főigazgató s még sokan mások. A tanulmányi kirándulásokra érkező budapesti és vidéki intézetek közül is többeknek szíves készséggel mutattuk be iskolánkat. Valláserkölcsi nevelés. Initium sapientíae timor Domini (Eccli 1, 16.), a bölcseség kezdete az Ür félelme. Minden nevelésnek és tanításnak ez az alapja és kiinduló pontja, hiszen az emberi tökéletesedésnek az a célja, hogy mindig közelebb jusson a legfőbb célhoz: Istenhez. És ha ennek az axiómának megvalósítását minden nevelőintézet maga elé tűzi, sokkal nagyobb mértékben kell ezt egy szerzetesrend vezetése alatt álló intézetnek megvalósítania. Történelmi tradícióink s világnézetünk megkívánja, hogy a vezetésünkre bízott ifjúság lelki értékeit, kincseit fejlesszük és neveljük ki elsősorban. Műveltség, nemesedés lehetetlen a lélek művelése nélkül. Nem elég csak az ismeretek közlése, hanem ezen kívül és ezen felül irányítást kell adnunk az ifjúságnak arra, hogy mindent vissza tudjon vezetni a végtelen Bölcseségre, mint minden ismeretnek és tudománynak főforrására. Különösen nagyon fontos ez a mostani zavaros időkben, amikor világnézetek küzdenek, harcolnak egymással s ezért arra törekedtünk, hogy ifjaink már az iskola padjaiban magukba szívják a katolikus világnézetet, amely egyedül alkalmas arra, hogy győzedelmesen vezesse át őket az élet nehéz harcain. A tanári testület minden alkalmat megragadott, hogy ezeket a katolikus életelveket az ifjúsággal közölje. Még a legelvontabb ismeretközléskor is alkalom nyílik arra, hogy felhívjuk a tanulóifjúság figyelmét az egy igazság örökérvényűségére. A szülők azért bízták gyermekeiket az intézet nevelő gondjaira, hogy azok majdan tartalmas és gerinces tagjai legyenek a társadalomnak. Ez a cél azonban mély vallásosság nélkül nem érhető el. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy az Egyház által előírt követelményeket, parancsokat az ifjúság öntudatos lélekkel valósítsa meg. Vasár- és ünnepnapokon szentmisét és szentbeszédet hallgatott a tanulóifjúság. Az enyhébb időszakban naponta is résztvettek a szentmisén. Az iskolai év folyamán az ifjúság ötször járult a szentségekhez (év elején, Szent Imre herceg napján, karácsonykor, húsvétkor és az év végén), de ez alkalmakon kívül vasár- és ünnepnapokon is igen sokan éltek a kegyelmi élet kincseivel: elvégezték szentgyónásukat és szentáldozáshoz járultak. A léleknek az Istennel való szorosabb egyesülése céljából az elmúlt iskolai évben alkalmat adtunk ifjúságunknak az első pénteki Jézus Szíve ájtatosság közös elvégzésére. Ez ájtatosságon is az ifjúság dicséretes számban vett részt. Megjelentünk a szokásos egyházi körmeneteken (feltámadási körmenet, Űrnapja, belvárosi úrnapi körmenet, Szent Flórián, a város fogadalmi ünnepén tartott körmenet). Farsang utolsó napjaiban a tanítás befejezése után a belvárosi templomban, nagypénteken pedig régi szokás szerint a pécsi szentsíroknál végzett ifjúságunk a tanári testület vezetésével szentséglátogatást. A szentelmények nyújtotta lelki segítséget az ifjúság a Szent Balázs-áldásban és a hamvazásban