Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

III. Új épületünk

15 A lélek-ország szent kapuját védi Új seregével Nagy Lajos királyi Testvér a zászlót lobogtasd magasra, Csordítsd a szíved színültig tele, Bús éjszakánkban harcold ki a hajnalt Új Magyarország fehér seregei Férfit kiált e csonka földnek szomja, Különb embert és különb magyart, Induljatok a lélek erejével, És kard helyett a kereszt jelével Harcoljátok ki a diadalt! Majd általános figyelem közepette Hóman Bálint dr., m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter úr emelkedett szólásra és mondotta el ünnepi beszédét: Méltóságos és Főtisztelendő Apát Úr! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Egy hét múlva lesz félesztendeje, hogy egy rám nézve nagyobb ünnepi alkalommal Pécs városában voltam és beszédet mondhattam a pécsi egyetem tanári testülete és Pécs város közönsége előtt. Ezen az egyetemi ünnepélyen Pécs városát a Dunántúl városai között a tudás, a tudomány városának neveztem, összehasonlításképen három más várossal, a tudomány és tudás magyar hajlékának jelöltem meg. Nem csupán azért tettem ezt, mert hiszen Pécs volt a szülővárosa, első hajléka Magyarországon az egyetemi gondolatnak, hanem tettem azért is, mert a város múltja telides tele van a tudomány, a tanítás, a nevelés gyönyörű emlékeivel. Kilencszáz és egynéhány esztendővel ezelőtt Bonifer pécsi püspök levelet írt hazájába, Franciaországba és könyveket kért, hogy grammatikát és egyéb tudományokat taníthasson a pécsi székesegyházi iskolában. Az első iskolára vonatkozó adat ez, amelyet hazánkban a kereszténység korából ismerünk. Ebben kifejezésre jut, hogy itt Pécsett, ahol a keresztény nyugati műveltségnek már a magyarok megtérítése előtt római emlékei, sőt virágzásai voltak, — hogy itt hamar tudatára ébredtek a nevelés, gyermekek oktatása és a nemzetnevelés fontosságának. — Ennek a Bonifer püspöknek és az ő székesegyháza tanítóinak az utódai ma itt Pécsett a ciszterci kiváló tanítórend szerzetesei. Ugyanakkor, amikor Bonifer püspök Pécsett a magyar oktatásügy alapját megvetette, ugyanakkor a szomszédban, Pécsváradon egy buzgó szerzetes, Astrik apát készült egy nagy küldetésre, a keleti magyarság megtérítésére, amelyet majdan mint kalocsai érsek, mint e keleti részek térítő érseke gondjaiba vett és így az elvetett tudás a keleti országrészekre is átszármazott. Ez a pécsváradi bencés apátság áldozatul esett az idők viharának. De amikor lecsendesedtek az idők, jöttek a nyugodtabb, békésebb napok, helyébe Szent Benedek-rend ifjabb hajtásának, a ciszterci rendnek fiai jöttek el ide Baranyába, Pécsre, hogy folytassák azt a munkát és a hitnek hirdetését, a vallásos és erkölcsös szellemnek hirdetését, amit egykor Astrik apát és az ő szerzetesei tettek ezen a területen. — Két ősre tekinthet vissza a pécsi ciszterci ház: az egyik oldalon Bonifer püspök székesegyházi iskolájának tanítóira, a másik oldalon a magyar népnek igazságot és tudást hirdető pécsváradi bencés szerzeteire. Azt az örökséget, amit ebből a két oldalból örökölt, a rend itt, Pécsett mindig igyekezett becsületes sáfárkodással