Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

III. Új épületünk

16 megőrizni, gyarapítani és ennek az örökségnek gyümölcseit átszármaztatni mindig új és új nemzedékre. — Nagy és kiváló az a nevelő munka, amit ez a rend a magyar iskolaügy terén, a magyar nemzetnevelés terén végzett és végez. — Ez a nemzetnevelő munka sokszoros fontossággal bír ma, a mi napjainkban. Alig két napja, hogy kénytelen voltam egy új választás kapcsán néhány politikai beszédet mondani. Akkor is, ott is, e politikai beszédekben pártpolitika helyett egyetemes nemzetpolitikáról, egyetemes nemzetnevelésről beszéltem. — Meggyőződésem az, hogy ebben az országban egészséges, igaz magyar fejlődést előmozdítani csak a nemzetnek, a nemzet fiainak céltudatos és határozott irányú nevelésével lehetséges. A nemzetnevelés, a világnézeti nevelés az, ami a magyar jövőt megalapozhatja. A világnézeti nevelés, amely sohasem ellentéteket keres, hanem mindig az összefogó, centripetális erőket kutatja, amely a nemzeti erőknek és nemzeti tehetségeknek a teljes érvényesülését, kiteljesülését célozza és szolgálja. A nemzetnevelés, a világnézeti nevelés az, amire a mi fiatalságunknak szüksége van. Szükséges, hogy szembehelyezkedve a mi korunk vagy a most elmúlt korszak materiális irányzatával, mely a szellemi értékek vagy a hit, erkölcs és tudás uralmát s ezeknek a nagy szellemi tényezőknek az elsődleges történeti szerepét vitatja, hirdeti és valósítja meg. — Ennek a világnézeti nevelésnek, minden kicsinyes ellentéten felülemelkedő nemzetnevelő munkának az apostolai már századokkal ezelőtt és apostolai mai is a magyar ciszterciek s ezt a nemzetnevelő munkát becsülöm meg, amikor szeretettel, tisztelettel és hálával üdvözlöm a magyar királyi kormány és az egész magyar nemzet nevében a rendet, az új pécsi iskola felavatása alkalmával. A miniszter úr nagy hatású ünnepi beszédét percekig tartó éljenzés és taps követte, majd a gimnázium énekkara által Nyolczas Ipoly tanár dirigálásával előadott Halmos: „A 97-ik zsoltárból" ének után Nagy Márton és Kőszeghy Gyula tervező építészmérnökök átnyújtották az intézet kulcsát a zirci apátúrnak, aki megköszönve az építészek fáradságos és értékes munkáját, a kulcsot a következő szavak kíséretében adta át az intézet igazgatójának: Krisztusban Kedves Testvérem és Fiam! Szaniszló! Magyar cisztercita vagy! Tudod mit jelent ennek lenni. A múlt szent öröksége, a jövő minden reménye van a kezedben! Vedd e kulcsot s indulj. Ősök, szentek tekintenek Rád! Valósítsd meg kedves testvéreinkkel együtt a mi szent ideáljainkat! Teremtsd meg iskolánkban Jézus kertjét! Hadd legyen legalább ez a föld derűs, boldog, szent magyar föld! Isten vezéreljen Téged, Benneteket utaitokon! Kühn Szaniszló igazgató a következő beszéddel vette át a kulcsokat: Nagyméltóságú Urak! Méltóságos és Főtisztelendő Apátúr! Mélyen Tisztelt Vendégeink! Kedves Ifjúság! Mélységes meghatottsággal, fiúi engedelmességgel veszem át Méltóságodtól szent Rendünk pécsi Nagy Lajos-gimnáziumának kulcsát. E kulcs számomra és számunkra nem hatalom, hanem szent jel. Anyaga, mely most még hideg fém, hitünk és hivatásunk lángjában arannyá válik és mi ebből az aranyból hidat építünk mult és jövő, Ég és föld, élők és holtak, de mindenekfölött és előtt szívünk és az ifjúság szíve között. E hídon egymásra hajolunk és nem fogjuk egymást elfelejteni soha.